Bencze Géza: Az Oetl-féle vasöntöde története (Öntödei múzeumi füzetek 9., 2002)

gédanyagok nélkül) közel 850 ezer korona vételárért, közcélú kisajátítás címén a kincstár tulajdonába adta, s kötelezte magát a telephely 1909. május 1-jéig történő elhagyására [21]. Oetlék még meg sem kapták a Bethlen téri gyártelep eladása fejében járó vételárat, máris sikerült a X. kerületi Pékerdő és szomszédos területein a Hős utca és az akkor kimérésére került Asztalos Sándor utca között két szomszédos telket megvásárolni az új gyár számára. A korábban már a közelben lévő városi villamosvasúti telep, az 1909-től működő közeli Községi Kenyérgyár mellett egy kisebb ipari negyed alakult ekkor ki, mivel az Oetl-gyár szomszédságában szinte ugyanekkor telepedett le az ifj. Walla-féle cementgyár is. A megelőzőhöz képest közel kétszeres nagyságú gyártelepen gyors ütemben folytak az építkezések. Az utcai fronton a bejárat két oldalán volt az irodaépület, ül. a szerkesztés és a famintaraktár, a Keleti pályaudvar felőli telken a telekhatárra épített lakatosműhely, a gyártelepnek kb. a közepén a gép- és kazánház, a gyárkémény, valamint mögöttük egy raktár- és fedett szín, valamint a másik telek mintegy harmadát elfoglaló öntöde a kiszolgáló építményeivel. Az öntöde épülete nagyjából 1050 m

2-t (kb. 15 x 70 m), a kiszolgáló építmények további 480 m

2-t tettek ki, s így az új öntöde több mint 40%-kal nagyobb volt a Bethlen téri réginél [22]. A régi gyár leszerelése és az új építése időszakában a gyár munkásainak száma nagyjából azonos volt, 280-290 körül mozgott. 1911-ben, amikor a termelőmunka Az Asztalos Sándor utcai telep helyszínrajza, 1908