Pénzes István: Mechwart András 1834-1907 (Öntödei múzeumi füzetek 8., 2001)
Ganz Ábrahám hengerei
ét vasvidéken, majd ismét Nyugat-Európa számos gyárában, műhelyében. Egyik munkahely sem bizonyult a kiemelkedés helyszínének. Ekkor Keletnek fordult. Bécsben csaknem két évig, 1837 szeptemberétől 1839 májusáig tevékenykedett. Ezután Itáliában próbálkozott. A kilátásai nem voltak rosszak, mégis visszatért Bécsbe. Itt vette a hírét annak, hogy Pesten, az új rendszerű gőzmalomban, igen kedvező föltételekkel szakmunkásokat keresnek. Munkahelyét odahagyva Pest felé vette az útját. Ismereteink szerint a Pesti József Hengermalomban 1841. őszén állt munkába (7. ábra). A hengerszék, ezen belül a henger gyártása szempontjából megkülönböztetett jelentősége volt a Széchenyi István kezdeményezte Pesti József Hengermalomnak. Hogy e malom mekkora hatással volt az egész magyar iparra és a malomiparra, az eléggé közismert. De néhány tényt meg kell említenünk: - E malom kezdettől mindvégig megmaradt a hengerszékes őrlés mellett. Ennek köszönhetően a pótalkatrészeket, legfőképpen azonban a hengereket előállító Ganz-gyárban sok tapasztalat összegződött. - Épp e malom igényére hívták az országba Ganz Ábrahámot, ki azután néhány év múlva műhelyt, majd gyárat alapíthatott. A pesti Sulzberger-féle hengerszékekben az egymás fölötti három pár öntöttvas henger már az öntéskor megkapta a kívánt bordázatot. A méretek aligha okoztak gondot. Az átmérő 120 mm, a hosszúság mindössze 130 mm volt. A hengerek egymáshoz viszonyított sebességmódosítása 19:22. Az öntöttvas hengerek gyorsan koptak. A külföldi hengerek pótlásának nehézsége akadályozta a folyamatos munkát, és a hengerek drágának bizonyultak. 7. ábra. Ganz Ábrahám (1814-1867)