Pereházy Károly: A kovácsoltvas művességről... (Öntödei múzeumi füzetek 6., 2000)
épületének a régi kovács hagyományokkal, de mai felfogásunkkal egyező, ám a klasszicizmus geometrikus rendjével alkotott kapuja is az ő látványos alkotása, és környezetbe illeszkedésével a műemléki szempontokat is kielégíti. Pölöskei József egy sor ötletes cégérrel gazdagította a főváros utcaképét. Talán leglátványosabb a budavári egykori Arany Sas patika cégére. Nagyobb munkái: a jáki templomot körítő védőfal kapuja, a budavári Zsigmond-kápolna mellvédrácsa, a Mohácsi Történelmi Emlékhely kapuja. Újabban a Gellért-hegyi sziklatemplom bejáratára készült rácsozata kelt figyelmet. Ácsán egy kastélyhoz készült csipkefinomságú rácskapuját környezetéhez igazítva kovácsolta, és teremtett vele hangulatos miliőt. Az alumíniumból formált győri csobogóján dús levélerdőben mozgás rezdül, és az ott lapuló madárka csőréből csörgedezik alá a víz. A kompozíció népmesei hangulatot árasztva deríti kellemessé környezetét. Nausch Gézának az archaikus művészet idoljaira emlékeztető hamuzói, gyertyatartói a plasztika feladatának betöltésére is alkalmasak. Iparművészeti használati tárgyait a rusztikusság, a vas erejének, anyagszerűségének valós bemutatása jellemzi. Szellemes megoldást tükröz a Hilton szállóbeli kandalló kürtőjének gúla, hasáb, kúp, henger változatával összehangolt konstrukciója. Kovács Józsefnek a római S. Pietro grottájában létesített Magyarok Nagyasszonya-kápolnájának geometriai elemekre redukált és hagyományos kötési módokkal alkotott ajtaja, a városligeti Gundel étterem kerítése és kapuja, Marcali város temetőjének csipkeszerű bejárata jelzik mai vasművességünk korszerűségre törekvésének tendenciáit. Seregi György kalapácsa alá kínálkozik e művesség minden műfaja. Architektúrához kapcsolódó objektumok, plasztikák, használati tárgyak, de még emlékműmakettek is formálódnak üllőjén. Nagy sikert aratott a Renator Kftben elhelyezett, szecessziós formavilágú térplasztikája. A budavári Úri u. 38. kapualjába készült ajtaján félkörívekkel komponált ornamentikával olyan oeuvre-t hoz létre, mely már messziről kiáltja alkotója nevét. Ezt a sajátos formaalakító stílusát a Péterhegy úti Bencés Tanulmányi Ház szentélyzáró-, a Gellért-fürdő teraszrácsán és több más épület művészi kovácsolású ajtaján alkalmazta. A vasplasztika magabiztos művelőjének, Fülöp Tibornak az áhitat serkentésére hivatott transzcendentális szobrai a vallási etika által elfogadott normák eredményét mutatják. A győri Szent László-herma mintája alapján kovácsolt fali plasztikájának mélyen vésett kontúrokkal alakított fény-árnyék kontrasztja mozgalmassá varázsolja művét és begyakorolt alakítási képességet csillant fel, ám az otthon kényelmét szolgáló