Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)
20. Budapesti közúti vasút
560 Budai/esti közúti vasút. 560 vonatkozó munka terjedelme az előirányzatot jóval túlhaladván, ehhez képest a költség- is az előirányzattól eltérőleg- alakúit. Az épitési mívelet kiterjedt l,347-6 m. uj vágány helyreállítására, 555-4 m. átalakítás és 334-5 m. régi vágány eltávolítására. Az összes kiadás 18,186 frt 01 krra terjedt. Az uj és átalakított vágányok vignol sínekkel készültek. Összekötő és kezelési vágányok. A dunaparti és józsefvárosi teherpályaudvarokban létező sínösszeköttetések kisebb terjedelmű pótmunkákat igényeltek, melyek költsége fejében a vágóhídi vonal 154 frt 87 kr, a kőbányai vonal 239 frt 43 krral lett terhelve. Az uj kocsiszínben Újpesten 329-3 m. vágány építtetett, melyhez régi anyag felhasználtatván, csakis 869 frt 91 kr épitési költség merült fel. M. k. államvasúti központi pályaudvar—csömöri-út—lóversenytér—arena-úti vonal. A fővárosban 1885. évben tervezett országos kiállítás alkalmából a forgalomnak lényegesebb emelkedése lévén várható, a társaság az ebbeli igényeknek kielégítése végett elhatározta: a) a központi pályaudvar—versenytér—arena-úti vonal kiépítését, s annak a régi városligeti állomással való összeköttetését; b) az uj vonal czéljaira egy külön kezelési és állomási telep létesítését; c) a városligeti állomástól a kiállítási területhez egy ideig-lenes vonal építését s végre d) a menetfelszerelés szaporítását. Az uj vonal főczélja az volt, hogy a m. k. államvasutak központi pályaudvara a közúti vasút hálózatával egybekapcsoltatván, ekként a városligeti forgalom, mely most egy állomáson van összpontosítva, a közönség kényelmére megosztassék. Czélja volt továbbá még- az is, hogy a városligeti vonatok egy ideig-lenes jellegű ág-pályán az országos kiállítás főbejáratához juthassanak. Az építési terveket a társaság 1884. év június havában mutatta be a fővárosi tanácshoz, mely a kerepesi út torkolatától az arénáigterjedő vonal építését engedélyezte; a kiállítás főbejáratához tervezett ideiglenes ág-pálya kiépítését ellenben megtagadta, — s ennek helyébe egy ág-pályának a városligeti István-úton a Stefánia-útig leendő kiépítését követelte. Egyidejűleg megtagadtatott az is, hogy az arena előtt egy uj telep létesíttessék. Hogy ezen uj vonal létesítése, mely nemcsak az országos kiállítás alkalmából birt nagyobb jelentőséggel, egyátalán lehetővé váljék, a társaság a főváros követelésének engedve, a vonal építését 1884. évi deczemberhó 10-én megindította. Az építkezés a téli hónapok alatt természetesen lassan haladt előre, mindazonáltal a vonal még a kiállítás megnyitását megelőzőleg forgalomba helyeztetett. — Ezen uj vonal számára a főváros kívánalma folytán a csömöri úton fog egy nagyobbszerű állomási telep létesíttetni. Az 1884. évi deczember hóban folyamatba tett építkezésnek az év végéig felmerült, illetve elszámolt költsége 7,354 frt 68 krt teszen. Zugligeti vonal. A Ilik vágánynak a költségvetésben előirányzott folytatólagos kiépítése a sírkert és Rupp-féle nyaraló előtti kitérő közt 6,595 frt 93 kr költséggel foganatosíttatott. Építtetett pedig 374'2 m. uj vágány vignolsinekkel; 121 m. átalakíttatott. E munka költséges földmunkával volt egybekapcsolva.
