Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)

15. Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasút

386 Cs. kir. szali. kassa-oderbergi- vasút. 386 többlet a szállított mennyiségnél 198*2 tonna = 0 98%, a bevételnél 2,174-36 frt = 11-79%. A gyorsárú forgalom 19,467-62 frt bevétel mellett 1,457*2 tonnára rúgott, 1883 évben tehát az előző évi eredmények ellenében a szállított mennyiségnél 109 8 tonna = 8*15%, — az elért bevételeknél pedig 2,064-62 frt -= 11-87% emelkedés mutatkozik. A teheráni forgalomban a szállított mennyiség szintén növekedett — azonban az eredményezett bevételek, — miután az átmeneti forgalom csökkent, — a gabnakivitel pangott s csak a helyi forgalom élénkült, — jóval hanyatlottak. — Szállíttatott ugyanis 3,596,172-25 frt bevétel mellett 1,529,615 tonna teheráru, — s így az előző évi eredmények ellenében 1883 évben 82,264 tonna vagyis 5'69%-nyi növekedés, ellenben a bevételeknél 125,462-47 forint vagyis 3-37 % -nyi csökkenés mutatkozik. A különféle bevételek 1883 évben 59,685-25 frtot tettek ki, s így az előző évi bevételek ellenében 9,252-56 frttal vagyis 18-34 %-al növekedtek. Az üzleti kiadások 1883 évben 2,375,140-58 frtra rúgtak, az előző évi kiadások ellenében növekedtek tehát 12,528 51 frttal = 0-53 %kal. Az összkiadásokból a magyar vonalra 1,695,128 47 frt = 71*37 %, — az osztrák vonalra pedig 680,012-11 frt = 28-63% esik. Az egyes szolgálati ágakat tekintve, az általános igazgatásnál és a különféle kiadásoknál, ez utóbbinál, mert csak az 1883 évi adó volt fizetendő, — jelentékeny kevesebblet, ellenben a forgalmi és kereskedelmi, valamint a vonatmozgósitási szolgálatnál a nagyobb forgalom, — a pályafelügyelet és fenntartási, úgyszintén a múhelyi szolgálatnál a fokozott fenntartási és átalakítási munkálatok folytán jelentékeny kiadási többlet merült fel. Az összkiadások viszonya a bevételekhez az 1882 évi 54-00 %-ról 1883 évben 55-00%-ra emelkedett, rosszabbodott tehát 1-00%-al. Ugyanezen viszony a magyar vonalrészt illetőleg az 1882 évi 57 02 %ról 59*58 %-ra szállt fel, rosszabbodott tehát 2 56%-al, — mig az osztrák vonalrészt illetőleg az 1882 évi 48*63%-ról 1883 évben 46-19 %-ra szállt le, — javult tehát 2-44 %-al. Az üzleti fölösleg kitett 1883. évben 1,942,716*66 frtot, — az előző évi fölösleg ellenében e szerint 60,541-66 frtnyi vagyis 3-04%nyi csökkenés mutatkozik. Az eredményezett üzleti fölösleg az összes (ezüst) állami biztosítás 61 %-ának felel meg s az állami kamatbiztosítás igénybevétele nélkül, az összes névleges alaptőkét 2'58 % -al kamatoztatja. Az osztrák vonalrész 1883. évben ismét különösen jövedelmező volt, úgy liogy ez évben 200,000 frt állambiztosítási előleg volt visszafizethető. Ellenben a magyar vonal után a társulat 1883. évben az előző évnél nagyobb mérvben, és pedig: 1,426.315-99 frt vagyis az állami biztosítási évi illetmény 55 % -a erejéig vette igénybe az állam segélyét. Ezen felül, úgy mint az előző 1882. évben is, a magyar államkincstárból nyert előleggel fedezte a társulat a 6,828,000 frtos