Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 6. évf. / 1883/84 (Budapest, 1885)

6. Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasút

Báttaszék-dombovár-zákányi 1 duna-drávai vasút. 137 budapest-fiumei útirány közbeneső és kiegészítő részévé válván, ekként az eddig elszigetelt pálya úgy átmeneti, mint a csatlakozási forgalomban nagy jelentőségre vergődött, s mint az alább közölt 1882. és 1833. évi Uzleteredményeiből kitűnik, jövedelmezőségében is rohamosan emelkedve, felvirágzásának s jövendő életképességének mindjárt reményteljes jeleit tűntette ki. Az 1883. évről a társulatot érdeklőleg több, s még fontosabb események jegyezhetők fel. A társulati alapszabályok 7, illetőleg 10. i^^-ai szerint a részvények és elsőbbségi kötvények eredetileg 20 drb kamatszelvényt tartalmazó szelvényívvel bocsáttattak ki, melyek utolsó darabja 1883. évi január bő 1-én, illetőleg ápril bő 1-én került beváltásra, minélfogva uj szelvényívek kiadásáról kellett gondoskodni. Ezen alkalom czélszerűnek találtatván arra, liogy a szelvények a jövőbeni eljárás egyszerűsítése szempontjából szelvény-utalványokkal láttassanak el, ebhez képest az uj szelvényívek és utalványok a kormány jóváhagyása mellett 1883. évi január hó 1-én s illetőleg ápril hó 1-én ki is lettek szolgáltatva, mely intézkedést az alapszabályok illető határozmányainak módosítása mellett a részvényesek az 1883. évi junius hó 9-én tartott X-ik rendes közgyűlésen az alább közölt határozat szerint utólagosan jóváhagyólag tudomásul vették. A vasút engedélyokmányának 29-ik §-a értelmében a részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei az egész vasútvonal forgalomba tétele napjától 20 étig adó, bélyeg és illetékmentesek voltak. Az egész vonal 1873. évi julius hó 20-án nyittatván meg, a 10 ét i adó, bélyeg s illetékmentesség 1883. évi julius hó 19-én lejárandó volt, mihez képest gondoskodni kellett arról, bogy a fizetendő adó, bélyeg és illeték az elsőbbségi kötvényeknek 1883. évi október hó 1-én, s a részvényeknek 1884. éti január hó 1-én esedékes szelvényei után már levonásba hozassék. Bélyegilleték fejében a részvényszelvények minden darabja után 2*8 kr, az elsőbbségi kötvények szelvényei után pedig darabonkint 7 kr volt az e részbeni mentesség lejártával fizetendő: míg a szelvények adókötelezettségét illetőleg úgy állott a helyzet, bogy a részvények kamatjövedelme az engedélyokmány már fönnebb is idézett 29. §-a szerint mindaddig, illetőleg mindazon években adómentes marad továbbra is, mig, illetőleg, mely években a biztosított tiszta jövedelem el nem éretik, következéskép a kamatbiztosítás igénybe vétetik ; hogy ellenben az elsőbbségi kötvények kamatai után az adómentesség megszűnése folytán a tőkekamat és járadék-adóról szóló 1875. évi XXII. t.-cz. szerint a 10%-os tőke-kamatadó, nemkülönben az 1875. évi XLV11. t.-cz. szerint a mindenkori általános jövedelmi pótadó is fizetendő, a társulat kötelezettségében állván azt a kamatélvezőnek rovására levonni s a királyi adóhivatalnak beszolgáltatni, míg a törvény 6. §-a határozottan kimondja, hogy az ekkép levont adónak a részvényesekre eső osztalékból való megtérítését a hiteMagyar \~asuti Évkönyv 1884. 7