Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Első rangú vasutak - M. k. államvasutak
M. kir. államvasutak. 261 Budapest-újvidéki vonalon. Budapest-Józsefváros, Budapest-Feronczváros, Erzsébetfalva. Soroksár, Haraszti, Taksony, Dunavarsány, Laczkáza, Dömsöd, Kun-Szent-Miklós-Tass, Nagyállás, Szabadszállás, Fülöpszállás, Csengőd, Kis-Kőrös, Vadkert-Tázlár, Halas, Kis-Szállás, Kelebia, Szabadka, Csantavér, Topolya, Kishegyes, Verbász-Kula, Ó-Keér, Kiszács, Újvidék. Kiskörös-kalocsai szárnyvonalon. Kis-Kőrös, Keczel, Öreg-Csertő, Kalocsa. Tiszavidéki vonalak. Czegléd-kassai vonalon. Czegléd, Abony, Szolnok, Török-Szent-Miklós, Fegyvernek, Kis-Ujszállás, Karozag, Piispök-Ladány, Kaba, Szoboszló, Ebes, Debreczen. Hadház, Téglás, Ujfehértó, Nyíregyháza, Dessewffy, Királytelek, Rakamaz, Tokaj, Tarczal, Mád-Zombor, Szerencs, Harkány, TiszaLűcz, Hernád-Némethi, Zsolcza, Miskolez, Onga, Szikszó, llalmaj, Csobád, ForróEncs, Garadna, Hidas-Némethi, Abaujvár-Kenybecz, Csány, Kassa. Szajol-aradi szárnyvonalon. Szajol, Puszta-Poó, Mezőtúr, Gyoma, Mezö-Berény, Csaba, Kígyós (megállóhely),Kétegyháza.Lökösháza (megállóhely), Mácsa,Kurtics, Sofronya (megállóhely). Arad. Piispök-Ladány-nagyváradiszárnyvonalon. Báránd, Saáp, BerettyóÚjfalu, Mezö-Peterd, Mező-Keresztes, Bors, Nagyvárad. A mezötur-szarvasi másodrendű vonalon: Mezőtúr, Puszta-Bánréve (megállóhely), Szarvas. Csatlakozások. Czegléden és Kőbányán a szab. osztrák-magyar államvasuttal, — Debreczenben, Szerencsen és Nyíregyházán a m. északkeleti vasúttal, — Kassán a m. északkeleti és kassa-oderbergi vasutakkal, — Aradon áz arad-temesvári, aradkőrösvölgyi, arad-csanádi és I. erdélyi vasutakkal, — Csabán, Nagyváradon, Dálján és Szabadkán az alföld-fiumei vasúttal, — Ruttkán a kassa-oderbergi vasúttal, — Budapest-Kelenföldön, Zágrábban, Sziszeken és Fiúméban a cs. kir. szab. déli vasúttal, — Zákányban a báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) és a cs. k. sz. déli vasutakkal, Bánrévén a bánréve-nádasdi vasúttal, — Gyulafehérvárott az I, erdélyi vasúttal, — a tömösi határszélen a romániai vasutakkal, — Broódon a broód-busudi vasúttal, — Doberiinben a cs. kir. doberlin-banyalukai katonai vasúttal, — Kétegyházán az arad-csanádi vasúttal, — Budapest-Kelenföldön a budapest-pécsi vasúttal. Megnyitási határidők. A vonalrész megnevezése A közforgalomnak megnyílt evben hónapban Hossz kilométerekben Czegléd-Szolnok*) Szolnok-Debreczen Piispök-Ladány-Nagy-Várad Szajol-Arad Debreczen-Miskolcz Miskolcz-Kassa Zágráb-Károlyváros Budapest-Hatvan Kőbányai összekötő vágány Hatvan-Salgó-Tarján (József-tárna) Zákány-Zágráb Hatvan-Miskolcz Vámos-Györk-Gyöngyös Nagyvárad-Kolozsvár Salgó-Tarján-Losoncz 1847 1857 1858 » 1859 1860 1865 1867 1867 1870 1871 szeptember november ápril október május augusztus junius április május január » márczius szeptember május 1 23 24 25 24 14 1 19 5 9 16 7 4 28-582 121-041 68-069 142-611 136-785 89 088 49-242 67-211 2-051 56-313 103-172 115-447 12-770 152-333 37-116 •) E vonalat a tiszavidékl vasuttáraulat 1857 évi november hó S3-án volto át olöbbi tulajdonosától, — a cs. kir. szab. osztrák államvaspályatársulattól.
