Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

A vaButilfy 1881. évben. XLI Építés. Az 1880 év végén 94*291 km.-nyi vasútvonal maradt építés alatt, *) mely vonalak építése azouban az 1881 év folyamán legnagyobb részt befejeztetett, nevezetesen az 1880 év folyamán építeni kezdett vasutvonalak közül átadatott a közforgalomnak: a) a szamosvölgyi vasut apaliida-deési vonala 46*828 km. (1881 évi szeptember hó 15-én) b) a cs. kir. szab. osztr. államvasút nyitranagy-tapolcsányi vonala 33"991 » 80*819 km. (1881 évi szeptember hó 16-án) Ezen vonalakon kivül megnyittatott még 1881 év folyamán: a) az arad-kőrösvölgyi vasut borosjenö-borossebes-buttyini vonala 26*765 » (1881 évi szeptember hó 8-áu) b) a m. kir. államvasutak dálya-broódi voualáuak verpolje-samaczi szárnyvonala **) 19 823 » (1881 évi január bó 23-án) s e szerint az 1881 év folyamán nyilvános közforgalomnak összesen 127-407 km vasútvonal adatván át, — a magyar vasúti hálózat összes hossza az 1880 évi 7.077-270 km-ről 1881 év végével 7,204*677 km-re növekedett. ***) Az 1880 év folyamán megkezdett építkezések közöl, még az 1881 év végével is befejezetlenek maradtak: a) a budapest-zimonyi vasut péterváradi alagutja 0*450 km. b) a budapest-zimonyi vasut cortanovcei alagutja 1*900 » c) a budapest-zimonyi vasut zimonyi bevágása 7*300 » d) a batárőrvidéki vasutak sziszek-sunja-batárszéli vonala kostajnicza-voliuja közti szakaszának 372/4*12 szelvények közti része 4*004 » összesen 13*654 km. *) Lásd »Magyar vasúti évkönyv« IV. évfolyam. XL. lapon. **) E szárnyvonal, mint kavicspálya már korábban üzletben állott, most a nyilvános teherforgalom számára lett megnyitva. ***) Ugy ezen, mint az előző évi hossz helyesbítve van a m. kir. vasúti főfelügyelőség legutóbbi megállapi'ása szerint.