Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

XLII A vaautuyy 1881. évben. Áthozatal Ehhez hozzájárulnak az 1881 év folyamán megkez­dett s az év végéig be nem fejezett építkezések u. m.: a) a m. kir. államvasutak gyéres-tordai szárny­vonala b) a m. kir. államvasutak rákos-ujszászi vonala e) » » » » szÍ8zek-doberlini » (a fennebb c) alatt emiitett 372/412 szelvények közti részen felül.) d) a budapest-zimonyi vasút budapest-zimonyi fővonala (a két alagutat és bevágást leszámítva) e) a budapest-zimonyi vasat kis-kőrös-kalocsai szárnyvonala /) a budapest - zimonyi vasút iudia-mitroviczi szárnyvonala g) nagyváradi gőzmozdonyú közúti vasút s e szerint az 1881 év végén épités alatt maradt vasutak hossza tett ki. Ipar-s bányavasut az 1881 év folyamán 4 épült ki s helyeztetett forgalomba u. m.: a) barczika-rudóbányai bányavasut 13*900 km. (1881 évi augusztus hó 25-én) b) révi szárnypálya és iparvasut 0739 » (1881 évi szeptember hó 8-áu) c) Jádvölgyi iparvasut: széles vágányú része 0 837 » (1881 évi november bó 26-án) keskeny vágányú része 17*440 » (1881 évi deczember hó 1-én) összesen 32*916 km. *) A vontató pályák hossza 1881 év végén 188*510 km. volt, és pedig széles vágányú 127*824 km, — keskeny vágányú 60*686 km. Az 1880 év végén forgalomban állott vontató pályák hossza 186*383 km. volt, — se szerint a vontató pályák hossza az 1881 év végéig 2*127 km.-el növekedett. **) A felsorolt adatok szerint az 1881 évben a vasutépités terén rendkívüli tevékenység fejtetett ki. A forgalomban álló iparvasutak összes hossza eddigelé még nem lett hivatalosan kimutatva. *) A vontató pályák kimutatott hossza a hivatalos statisztikából vétetett át, mindamellett nagyon kétlem, hogy e hossz a valóságnak megtelelne. Szerk 13*654 km. 8*500 » 75*898 > 43*826 » 333*050 » 30*000 » 43*300 » 4*273 > 552*501 km.-t

Next

/
Oldalképek
Tartalom