Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Szathmár - Nagybányai vasút

506 Sjialhmár-nagybinyai vasút. A kormány fentartja magának, hogy az engedélyesek részére jelen engedély-okmányban biztosított jogok sérelme nélkül az épitési terven változ­tatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki elővizsgálat, vagy a köz­igazgatási vonal-bejárás eredménye, vagy végre — de már csak a megállapított pályanyom épségben tartásával — az épités tartama alatt a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nem­különben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni. Ha viszont az engedélyesek részéről az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a már megállapított részlet­terveik megváltoztatása kívántatnék, — ily változtatáshoz a kormánytól enge­dély lesz kérendő. Magától értetik, hogy az engedély-okmánynak a pálya kiépítésére vonat­kozó határozatai változást ez által sem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készithető, s ehez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozliatik, a mennyi egyvágányú sín­uthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra és kavics, úgy mint az építkezési anyag nyerésére megkivántátik. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve mint maximal-határozmányok a következő általános szabályok lesznek irányadók, oly megjegyzéssel, hogy a közmunka és közlekedési magyar királyi ministe­riumnak fenn van tartva, esetről-esetre tovább terjedhető könnyebbitéseket is engedélyezhetni. а) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen egy a százhoz (1 : 100), kanyarodások a nyilt pályán 300 méternél kisebb fél-átmérővel ne bírjanak. A pályatest koronaszélességének ott, hol a sinek a talpfán fekiisznek, legalább 3-so méternyinek kell lennie. A kövecságy a sinek lába alatt 0-25 méter vastagságban, s a sinek lá­bának magasságában 2-8 méter szélességben rakandó. A müépitmények kivétel nélkül fából is létesíthetők. б) Felépítmény. A pálya az elsőrangú vasutakkal egyenlő vágány­szélességet nyer. A sinek folyó méterenkint 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly síirun rakott talpfákra helyezendők, hogy 4300 klgrammnyi keréknyo­másnak megfelelő hordképességgel birjanak. Már használt vagy kevésbé jó minőségű sínek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a mennyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nincsen. Megengedtetik még a függő sínkötés, valamint egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2.2 méternél kisebb nem lehet, azonban úgy ezek, mint a kitérők talpfái is, puha vagy hasított fából is előállíthatók. A felépitmény más anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézke­dések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg. c) Épületek, pályaelzárás, jelzések. Az épületek felállítása a legkisebb mérvre szoritliató és az épületek a helyszinén legjutányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg favázas falazat, vályog- vagy vertfalakból, fatetővel vagy egészen fából is előállíthatók. Az őrházak száma akkép állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, átlagosan legfölebb minden 4 kilométerre egy őrház essék. Minden állomáson elég egy váróhelyiséget rendezni be. A posta részére megkívántató hivatalos és lakhelyiségek ingyenes elő­állítására és fentartására az engedélyesek nem köteleztetnek. Árúraktárak csak akkor épitendők, ha a forgalom igényli. A vizállomásoknál kézzel hajtható szivattyúk, fa-viztartók, égetett agyag vizvezető-csövek stb. alkalmazása megengedtetik, és esetleg a mozdony köz­vetlenül a kútból is merítheti vizét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom