Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Szathmár - Nagybányai vasút
Szathmár-nagybányai vasut. 425 A pálya bekeritése általában, a védgátakat és anyagárkokat ;s ideértve, csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, hol a helyi viszonyok ezt okvetlenül megkívánják. Az utak elzárására szükséges korlátok csak nagyon sürü közlekedési utátjárásoknál, vagy oly helyeken állitandók fel, ho] a vonat közlekedése az átjárástól legalább 150 méternyi távolságra észre nem vehető. A korláttal el nem látott utátjárásoknál lassú menetet jelző táblák alkalmazandók. Az engedélyesek az üzleti távírda létesítésétől mindaddig felmentetnek, mig az illető vonalon a vonatok nem találkoznak, vagy mig az éjjeli szolgálat életbe nem lép. Áthaladó vonaljelzők és pedig sem láttani, sem hallható jelzők (harangjelzők) általában nem szükségesek ; csakis a magyar éjazakkeleti vasúttól való kiágazás pontjától keilend a fővonal közlekedésének jelzéséről gondoskodni, mely jelzésnek módját és mérvét a magy. kir. közmunka és közlekedési ministerium az elkerülhetetlen szükséghez képest későbben fogja megállapítani. A kézi- és a vonatoknál szükséges jelzőszerek az e részbeni szabályok szerint szerzendők be. d) Állomások. Az állomások száma, ide nem értve a szathmári és nagybányai végállomásokat, kevesebb nem lehet háromnál; ezenfelül az engedélyesek jogában áll ezen állomások közt, a szükséglet szerint, s önkényt érthetöleg a kormány engedélye mellett, állomásokat, megállóhelyeket és kitérőket létesíteni. Az e pontban köfelezöleg felállítandó állomásokon kivül még egy kitérő állomás lesz az engedélyesek által előállítandó, liahogy a kiágazás nem a magyar éjszakkeleti vasútnak szathmári állomásából, hanem a nyilt pályából létesíttetnék, és az engedélyezett vasut üzletét nem a magyar éjszakkeleti vasut venné át. Szathmáron az engedélyesek a magyar éjszakkeleti vasuttársulattal közös pályaudvart birhatnak, önkényt értetvén,hogy ha e közös használat folytán, melynek feltételei az engedélyesek és a magyar éjszakkeleti vasut igazgatósága közt a kormány helybenhagyása mellett külön szerződésben állapitandók meg, a magyar éjszakkeleti vasut jelenlegi pályaudvarának kibővítése válik szükségessé, az e czélra szükséges létesítmények költségei kizárólag az engedélyesok terhét képezik. Az állomások, valamint a kitörök helyeinek és kiterjedésének meghatározása az engedélyesek javaslatához képest a kormányt illeti. Az állomások azonban ugy helyezendők el, hogy szükség esetén megnagyobbithatók legyenek. e) Üzleteszközök. Az üzleteszközükre, ide értve azok tartalékrészeit is, de teherkocsik beszerzésére való tekintet nélkül, az építkezési alapból 100,000 frt hasítandó ki. Az engedélyesek az üzleti eszközüket és azok szerkezetét a biztonsági szabályok megtartása mellett szabadon választhatják. A mozdonyés teherkocsi-tengely legnagyobb megterhelése 8600 kilogrammra határoztatik. Kéttengelyű mozdonyok alkalmazása megengedtetik. A személykocsiknál az engedélyesek a szokásos négy osztály helyett két osztály berendezésére és járatására szorítkozhatnak. Engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoznak intézkedni, kötelesek azonban ezeket a forgalom emelkedéséhez képest idöközönkint szaporítani. A teherkocsik beszerzésétől az engedélyesek általában felmentetnek, azon feltevésben, hogy még a forgalom megnyitása előtt kimutatják, hogy az e részbeni szükséglet kölcsön utján vagy másnemű kisegités utján biztosítva van. Szabadságában áll továbbá az engedélyeseknek, a költségvetésben előrelátott egyéb forgalmi eszközök beszerzését is mellőzni, azon esetre, ha a csatlakozó magyar éjszakkeleti vasúttal oly üzleti szerződést kötnek, melynek értelmében ezek is egészben vagy részben rendelkezésökre fognak bocsáttatni. Ez utóbbi esetben azonban az épitési tőkéből e czélra kihasitott összeg részben vagy egészben tartalékként kezelendő.
