Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Szathmár - Nagybányai vasút
Sxathraár-nagrybányai yaaut. 419 érdekelt községek és egyes magánosok 1880 évi januárhó 18-ig 110,100 frtnyi összeget és pedig részint készpénzben, részint különféle természetbeni szolgálmányokban irtak alá, — a m. k. pénzügyministerium, mint érdekelt bánya- és erdőbirtokos 1880 év május havában kilátásba helyezte, hogy 98,500 frtnyi összeg erejéig természetben átadandó épitési anyagokat kész kiszolgáltatni névértékben átveendő törzsrészvényekért, — Szathmármegye törvényhatósági bizottsága 1880 évi szeptember bó 20-án tartott közgyűlésében elhatározá, miként a közmunka-megváltási alapból 20,000 frttal készpénzben szintén hozzájárul ezen vasut épitéséhez s a hozzájárulási összeg erejéig névértékben törzsrészvényeket átvesz, s végre a m. északkeleti vasuttársulat szintén érdekelt félnek tekintvén magát, az épitési költségekhez 35,000 frtnyi hozzájárulást s ezért törzsrészvényeknek névértékben való átvételét olyként ajánlotta meg, hogy e hozzájárulás kiegyenlítéséül: 1. megengedi a szatkmári állomás meghaladó mennyiséget biztosit. Az ekként kitüntetett szükséglet fedezetére igényelt gabonanemüek nagyobbrészt a Szamos mentén levő vidékekről s kiválólag a szathmári piaczról szállíttatnak és a tervezett vasut teherszállítmányának egy jelentékeny részét fogják képezni. Ezeknek ellenében bővelkedik ezen vidék ép oly értékes, mint terjedelmes erdőségekkel, melyeknek terményei, valamint a jelentékeny gyümölcstenyésztés különböző terményei máris jelentékeny kiviteli czikkeket képeznek. Bő jövedelmi forrás: nyújt a bortermelés és a kitűnő fekvésű, Nagybányától lefelé az Apai hegyig terjedő hegylánczolatnak már most is keresett jeles borai a vasut szállítmányait jelentékenyen növelendik. A terjedelmes és gondos művelés alatt álló erdőkbeni makkoltathatás által a sertéstenyésztés tetemesen mozdíttatik elő és az előnyös fekvésű hegyeken a maihatenyésztés és hizlalás máris jelentékeny kiviteli üzleti tárgyat képez. Legjelentékenyebb kereseti forrását a vidéknek az országos fontosságú bányaipar képezi, mely nemzeti ipar a terjedelmes erdőműveléssel évenként hét millió frton felüli összeget hoz forgalomba. A vasúti összköttetés a bányászatra és az azzal szövetkezett müveletekre nagy lendületet fog gyakorolni és a nyújtandó forgalmi és szállítási előnyök következtében lehetővé váland a nagy bőségben meglevő vizerő, valamint az olcsó tüzelő anyag segítségével. a kevésbé nemes bányaterményeket linomitani és ez által azoknak nagyobb és biztosabb piaczot nyitni, valamint lehetővé váland a kohómüvelésnek nagymennyiségű és különféle mellékterményeit is értékesíteni. A vidéknek jelentékeny kereseti forrását képezendik, még a nagy terjedelmű mész-, gyps4 és kőtelepek. A mész máris nagy mennyiségben szállíttatik az alsóbb vidékekre, mig az építkezésekhez alkalmas terméskő és a jeles minőségű kovási és szinyérvárallyai homokkő a szállítási nehézségek miatt eddig csak helyi érdekkel bir és a máris országos elismerést szerzett kapniki »Pannónia« franczia malomkőgyár készleteit továbbítás végett nagy költséggel Szigethre kénytelen szállítani. Itt megemlítendő a Nagybánya környezetében nagy menynyiségben található s az alsó vidékek részére jutányosán értékesíthető lapos és domború utcza-kövezetre alkalmas kökészlet. Ezek, valamint a nagyobb mennyiségben termelhető tűzifa, továbbá az Avasban található kőszén- és vaskütelepek, csak a vasúti összeköttetés által nyújtandó szállítási előnyöket várják, hogy az alsóbb vidékek ebbeli szükségletei fedezésére feltáruljanak. A másodrendű széles vágányú vasutak, különösen az arad-körösvölgyi vasut építkezési és forgalmi eredményei kilátást nyitnak a vasúti összeköttetésre oly vidékeknek is, a melyeknek forgalmi viszonyai egy első rendű vasútra nézve nem kielégítők, de egy olcsó építkezésű másodrendű vasut jövedelmezőségét biztosítani képesek. Mint ilyen tűnik fel a Szathmár és Nagybánya között tervezett vasut, mely ezenkívül az által, hogy nagy fontosságú, évenként hét Magyar Vasúti Évkönyv. 1882. 27