Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Szathmár - Nagybányai vasút
420 Szathmár-naprybányai vasut. és építményeinek ingyenes közös használatát (e kedvezmény értéke .20,000 frtra számíttatott), — 2. a felépitményi anyagokat és beszerzendő forgalmi eszközöket Debreczenből Szathmárig ingyen szállítja (a rendes díjtétel szerint e szállítási költség 13,500 frtot képviselt), — és 3. eleügedi az előmunkálatokra fordított 1550 frtnyi költséget. Mig a vasut épitési költségeihez a hozzájárulások gyűjtettek, azalatt a vasut tervei és költségvetése is kidolgoztattak, melyek szerint a rendes nyomtávval épitendő másodrendű vasut épitési költségei 930,000 frttal, vagyis kilométerenként 16,787 frttal lettek előirányozva. Ezen tőkének fedezésére nézve a tervezésnél feltételeztetett, hogy annak 2/5" rme, aza z 372,000 frt az érdekeltek által teljes névértékkel átveendő törzsrészvények által, — 3/ : ," r^sze pedig, azaz 558,000 frt pénzmüvelet utján lesz beszerzendő. Minthogy a fennebbiek szerint a törzsrészvényekből 263,600 frt kötelező aláírások által millió frtnyi értéket forgatmányozó nemzeti iparra támaszkodik, az eddig ismert hazai másodrendű vasutak jelentőségével előnyösen fog vetekedhetni.« »A szathmár-nagybányai vasut a Szamos jobb partján vezetve, körülbelül 77» mértföldnyi hosszú leend, a pálya vonala a legkedvezőbb földszinelési és talaji viszonyokat tünteti fel és az építkezéshez szükséges kő- és faanyagokat nagy bőségben és kitűnő minőségben találandja a vonal közelségében, ezenkívül egyetlen megemlítést érdemlő mííépitést, átvágást vagy áthidalást sem t.eend szükségessé. A fennebbiekre való tekintettel és az arad-kőrösvölgyi vasut építésénél tett tapasztalatok érvényesítése mellett, a szathmár-nagybányai vasut 900,000 frton kiépithetőnek és ezen összegnek jövedelmezősége az alantabb kimutatott személy- és teherforgalom által biztosítottnak tekintendő.« »A teherszállitmányi következő adatok részint nagybányai, részint szinyérvárallyai, részint szilágymegyei ép oly illetékes, mint megbízható forrásokból erednek. Statistikai följegyzések csak a bányászati adatoknál szolgálhattak alapul, a többi adatok statistikai följegyzésekre nem támaszkodnak ugyan, de megbízható megfigyelésen alapulnak és a remélhető szállítmányoknak általános mennyiségét lehetőleg megbízható tételekben tüntetik elő. Az adatok azonban nem kimerítők, a mennyiben azok megbízható forrás hiánya miatt, nem tüntetik ki a Szinyérvárallyán alóli vidéknek, továbbá az úgynevezett belforgalom szállítmányait, a mely utóbbiak bizonyára jelentékeny összegét tehetik a szállítmányoknak, a mennyiben az apahida-deési 6 mértföldnyi vasut szállítmányi tervezetében az összes szállítmányok negyedrészével (38,500 vámmázsa) vannak felvéve,« »Behozatal Nagybányára: 1. Mezei termények : buza, málé, kétszeres, köles, dohány stb. 80,000 mm., 2. úgynevezett bolti ezikkek : rőfös, rövid és bőrárúk, ezukor, kávé, petroleum, olaj, vas stb. 50,00 mm., 3. liszt, dara stb. 4000 mm., 4. a kincstári bányászat vegyes szállítmányai 1500 mim. 5. A magán bányászat és a különböző iparnemek szállítmányai 500 mm., öszszesen 136,000 mm. A behozatali ezikkek ezen kimutatásába Nagybánya és Felsőbánya, továbbá Nagybányától kelet felé terjedő vidék, valamint az egykori Kövárvidék és a szilágycsehi járás forgalmi körébe eső részének szállítmányai vannak felvéve, a mint ezen vidékek eddig is a nagybány ai piacz és keres kedés közvetítésével fedezték nagyobbrészt szükségleteiket.« »Kivitel Nagybányáról: 1. Bányatermékek: ólom, márga, réz, ezüst, arany 9000 mim, 2. mezei és kerti termények: repcze, zab, káposzta stb. 8000 mm., 3. nyers és aszalt gyümölcs, gesztenye, lekvár 2000 mm., 4. szilvórium 1600 mm., 5. szarvasmarha 4000 db = 80U0 mm., 6. sertés 10,000 db. = 5000 mm, 7. erdei termények, dongák, hordók, gubics, tűzifa stb. 100,000 mm.
