Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Hegyi vasutak - Jádvölgyi Ipari vasut

408 Jú dvölgyi iparvasut. csakis az engedélyes magánüzleti czéljaira használható szárny- és iparvasut épitésére és üzletére az engedélyt a következő feltételek alatt adom meg: 1. Ezen vasut épitésénél a közigazgatási bejárás alapján helybenhagyott s az engedélyokirat kiegészítő részét képező tervek és bejárási jegyzőkönyv veendők alapul. 2. A pálya al- és felépítménye a magyar kir. államvasutak szabványai szerint állítandó elő, különösen kijelentetvén, hogy : a) a felépítményhez folyó méterenként 35'5 kilogrammos vassínek hasz­nálandók ; b) hogy az épitendő műtárgyak fahidfőkkel is előállíthatók; c) hogy a főpályába fektetendő váltó és keresztezés elhelyezése, a szük­séges anyagok és készülékeknek az iparvállalat részéről leendő szolgáltatása mellett, csakis a magyar kir. államvasutak által eszközöltethetik; d) az iparvállalat vágányának elzárkatása czéljából az elágazási váltó biztonsági jelfájától Brátka felé 50 méterre egy erős korlát alkalmazandó. 3. A szárnyvonalba vezető váltó fedezésére mindkét irányban árbocz­jelzők alkalmazandók, melyek sötétben a vonatok közlekedése alatt kivilági­tandók lesznek. Ha azonban a magyar kir. államvasutak forgalmának emel­kedése folytán, biztonsági szempontból fordítható védjelzök válnának szüksé­gesekké, az árbocz-jelzők helyett köteles az iparvágány tulajdonosa a mondott védjelzőket a m. kir. államvasutak igazgatóságának felhívására előállítani, illetve azok költségeit megtéríteni. 4. A kiágazó váltó, mely állandóan zárva marad, zárral és megvilágít­ható tárcsával és két kulcscsal látandó el, melyek egyike a révi, másika a brátkai állomásfőnök által őriztetik, s csak a szárnypálya használata esetére adandó át az illető vonatvezetőnek, ki a használat idejére az üzlet biztonsá­gáért felelős, s ki a kitérő használata után a váltót ismét bezárni és a kulcsot a révi, illetőleg brátkai állomás főnökének átadni köteles, mely átadás, illetve átvétel a menetlevélben bizonyítandó. 5. A szárnypálya elzárására szolgáló korlát kulcsai, szintén a két leg­közelebbi állomáson megőrizve tartandó, az eljárás egyébként ugyanaz levén, mint a váltó kulcsaival. 6. Kocsik a szárnypályáról elvihetők vagy itt visszakagyhatók bármely vonattal, a tisztán személy- és gyorsvonatok kivételével. A megállás folytán keletkező késedelem lehetőleg a legközelebbi állomások tartózkodási idejének megrövidítésével behozandó. 7. A szárnypályának legalább is azon része, mely a m. kir. államvasutak területén fekszik, a kiágazó váltó-szerkezettel együtt, a költségek megtéríté­sének feltétele mellett, a m. kir. államvasutak által tartandó fenn. 8. A kiágazásnál létesítendő őrház harangjelzővel látandó el és itt egy jól begyakorolt pályaőr alkalmazandó. 9. Ezen pálya fentartása, valamint a pályatulajdonos részére a szárny­pályáról vagy ide szállítandó teherrakományoknak elszállítása iránt, a kocsik használatáról, teherrakományok átadása és átvételéről stb. a szárnypálya-tulaj­donos és a m. kir. államvasutak igazgatósága között szerződés kötendő, mely jóváhagyás végett a közmunka és közlekedési ministeriumhoz felterjesztendő. E szerződésbe egyúttal az iparvállalat vágányai által a m. kir. állam­vasutak területéből igénybe vett terület bérleti feltételei is felveendők, külö­nösen kiköttetvén, hogy azon esetben, ha a m. kir. állampálya azon helyen, hol az iparpálya elágazik, bármi körülmények miatt áthelyeztetnék, az ipar­pálya ebből folyólag, illetve az újabb összeköttetés szüksége következtében felmerülendő költségek miatt, kárpótlásra igényt még akkor sem tarthat, ha ezen áthelyezés által az iparvállalat vágányaiban való összeköttetés egyáltalán már lehetséges nem volna. 10. Az 1868. évi ápril 20-án 4973. szám alatt kelt vasutengedélyezés. rendelet, továbbá az 1851. évi november 16-án kelt vasutüzleti rendtartási valamint egyéb fennálló utasítások e vasútra nézve is kötelező erővel birnak, 11. Az épitkezés és felszerelés tökéletes befejezte után, az engedélyezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom