Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Hegyi vasutak - Ipar- és Bánya-vasutak. - Aradi iparvasut

Aradi ipnxvnsut. 405 4. A vonatok csak nappal közlekedhetnek, ha azonban rendkívüli esetekben kivételesen mégis sötétben közlekednének, akkor a vonat eleje és vége szabályszerűen mégvilágitandó. 5. A vonatok sebessége legfeljebb óránkint 20 kilométer lehet, ködben és sötétben, valamint átjárók közelében azonban a vonat sebessége olykép mérséklendö, hogy a vonat szükség esetén azonnal megállítható legyen. G. Oly czélból, hogy a vonatszemélyzet az átjárók közellétét idejekorán észrevebesse, az átjáróktól mindkét oldalon, 200 méter távolságban, állandó lassúmenet-jelzök alkalmazandók. 7. A vonatok egyelőre csak menetrend szerint közlekedhetnek, mely menetrend a városi hatóságnak bejelentendő és a m. kir. államvasutakkal egyetértőleg állapítandó meg. A vonatok közlekedése felett egy teljesen szakképzett egyén rendelkezik, kinek a vasútnál alkalmazott összes személyzet engedelmeskedni köteles. 8. A vasútnál alkalmazandó személyzet szolgálati utasítással látandó el, mely utasítás jóváhagyás végett a m. kir. közmunka és közlekedési ministeriumnak felterjesztendő. 9. Idegen, nem a vasút üzletéhez tartozó személyek szállitása szigorúan tiltatik. 10. Az 1868. évi ápril hó 20-án 4973. sz. a. kelt vasut-engedélyezési rendelet, továbbá a vasúti üzletrendtartás, valamint egyéb fennálló utasítások, a mennyiben azok az itt elősorolt határozatokkal és ezen vasút természetével és rendeltetésével nem ellenkeznek, ezen vasútra nézve is kötelező erővel birnak. 11. Az épitkezés és felszerelés tökéletes befejezte után az engedélyezett vasút csak a közmunka és közlekedési m. kir. ministerium által elrendelendő mütan-rendöri bejárás eredménye alapján kiadandó engedély mellett lesz a forgalomnak átadható. __ Az engedélyokirattal egyidejűleg az iparvasutra az épitési engedély is kiadatván, engedélyesek az épités végrehajtásával az aradkörösvölgyi yasut igazgatóságát "bizták meg, mely igazgatóságnak vezetése alatt a pálya építése 1882. évi november bó 1-sö napjaiban befejeztetvén, az 1882. évi november bó 13-ik napján Gyöngyös sy János osztálytanácsos vezetése alatt megtartott mütan-rendöri bejárás alkalmával kinyert engedély alapján 1882. évi november bó 16-án a forgalomnak átadatott. Az iparvasut, mely kizárólag magán használatra s illetőleg a gyár termékeinek s anyagszükségleteinek szállítására szolgál s a gyár igazgatósága által kezeltetik, a m. kir. államvasutak 1806+50 szelvényétől ágazik ki s a kiágazási ponttól kezdve a 21-ik szelvényig az arad-csanádi vasúttal párhuzamosan halad olyként, hogy a két vasút töltésének lábai közti tér csak 0-5 méter. A 21-ik szelvénytől az iparvasut a Neumann-féle telepekre tér s azokat egész hosszban keresztül metszvén, a Gájba vezető útig halad. Ezen út közelében, körülbelül 20—25 méterre a telep végétől, egy rakodó vágány ágazik ki, mely a pécska-aradi országút mentén fekvő lóvonatú vaspályát pályaszinben metszvén, az országúti árok és lóvonatú vaspálya között az utóbbival párhuzamosan halad, majd pedig egy váltó segélyével átkelve a lóvonatú vasúton, a Gájba vivő útig vezet. Műtárgyak az iparvasuton nem épültek. Útátjáró 4—6 méter szélességben 4 állíttatott elö. A szükséges kocsikat az iparvasut számára kölcsönként a m. kir. államvasutak adják rendelkezésre, minélfogva az iparvasut számára csak egy mozdony lett beszerezve. „