Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - M. k. államvasutak

234 M. kir. államvasutak. az érdekelt vidék, hivatkozva a törvényre, úgy a ministeriumhoz, mint a képviselőházhoz benyújtott kérvényeiben ismételve szorgalmazta, minek folytán a képviselőház 1878 évi deczember hó 2-án tartott ülésében hozott határozatával Torda-Aranyos megye részéről a vasat kiépitése érdekében benyújtott kérvényt, tekintettel arra, hogy a vonal kiépitése az 1870 évi XLVI1. t.-cz. által már elrendeltetett, azon utasítással adta ki a ministeriumnak, hogy mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi, a kiépítést foganatosítsa. Az 1881 évi február hó 21-én tartott ülésében hozott határozattal ugyancsak nevezett megyének üjabbi kérvényét az előbb idézett t.-czikk értelmében teendő intézkedés végett a közmunka- és közlekedési ministeriumnak kiadta. E határozatnak megfelelőleg s tekintettel az illető vidék közgazdasági viszonyaira, valamint a kincstári fa és só olcsóbb és könnyebb szállításának kiváuatos biztosítására, a közmunka és közlekedési ministerium a szárnyvonal kiépítését elhatározván, e ezélra s illetve az építés megindítására, a törvényhozástól 1881 évben 60,000 frtnyi hitelt eszközölt ki. 1881 évi ápril hó 28-án a szárnyvonal közigazgatási bejárása megtartatván, a bejárás megállapodásainak helybenhagyása mellett, a m. kir, államvasutak igazgatósága megbízatott, hogy a részletes terveket s költ ségvetést kidolgozva, az épitési munkálatok megindítása iránt intézkedjék. Az igazgatóság 1881 év október havában elkészülvén a részletes tervek és költségvetéssel, annak alapján a vasút összes épitési költsége 227,800 frttal lett előirányozva, s igy a 8*5 kilométer hosszú szárnyvonal kiépitése és felszerelése kilométerenként 26,873 frtba kerülend. Az épitési munkálatok, a vállalatra bocsátandó épületek kivételével, házi kezelésbeu vagy szakmányosoknál leendő megrendelés utján lesznek foganatosítva, a felépítmény pedig a főpályákból kicserélt vassínek felhasználásával fog létesíttetni. Az 1881 évben csakis az előmunkálatok, kisajátítás és földmunkálatok indíttattak meg, minthogy az engedélyezett 60,000 frtnyi hitel egyéb munkálatokra fedezetet nem nyújthatott. Az 1882 évi költségvetésben e szárnyvonal épitésére szintén csak 60,000 frt hitel lett fölvéve s igy az épités még 1882 évben sem lesz befejezve. A m. k. államvasutak gyéresi állomásából kiinduló 8* 5 kilométer hosszú szárnyvonal Goja és Keresztes községek határain áthaladva, mely községeknél közbeneső állomások terveztetnek, a tordai végállomásban végződik. c) A központi személypályaudvar építése. E pályaudvarnak kiépitését már az 1872 évi IX. t.-cz. elrendelte, *) s a fővárossal a határába eső területek ingyenes átengedése iránt kötött szerződésben az épités megkezdésére és befejezésére határidő is tüzetett ki, mely 1880 év őszén lejárván, a főváros által egy évvel meghosszabbíttatott. Szemben tehát azon előnynyel, melyet a főváros által ingyen felajánlott terület értéke képviselt s mert másrészt az államvasuti *) Lásd »Magyar vasúti évkönyv« III. évfolyam 283. lap.