Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - M. k. államvasutak

M. kir. államvasutak. 235 hálózat folytonos növekedése folytán, a budapesti pályaudvarban a helyzet napról napra tartbatlanabbá vált, a központi személypályaudvar épitését, mely mintegy 4 millió forintba kerlilend, továbbra nem lehetvén elhalasztani, az épités 1881 évben tényleg megkezdetett az alapozási munkálatok megindításával, kiadatván az 1881 évre engedélyezett 150,000 frtnyi hitel terhére 134,618 -42 frt. E nagy fontosságú épitkezés vezetésére, melynek befejezése 1883 év végére van kilátásba helyezve, a pályaudvari építkezések tervezője, 11 o c h 1 i t z Gyula m. k. államvasuti főfelügyelő alatt külön építésvezetőség szerveztetett, mely működését 1881 évi október bó l-én tényleg meg is kezdette. d) Rákos-új szászi vasút építése. A tiszavidéki vasutvonalaknak az ország fővárosával való közvetlen összeköttetésbe hozatala, már a fennállott tiszavidéki vasuttársulatot is foglalkoztatta, mely társulat a jelzett összeköttetést egy Török-Szent-Miklósról a pest-miskolczi vaspályához vezetendő szárnyvonallal tervezte. A cs. k. osztrák államvaspálya-társulat rögtön felismervén a veszélyt, melyet egy Pest és a Tiszán túl fekvő városok, mint Debreczen, Nagyvárad és Arad közt, egy a délkeleti pest-szolnoki pályaszakasztól független összeköttetés létesitése magában rejtett, sietett ezen összekötő-pálya kiépítését meghiúsítani s egyszer s mindenkorra lehetetlenné tenni, a mi sikerült is, mert az 1857 évi ápril hó 4-én létrejött egyezmény szerint a tiszavidéki vasútnak átengedvén a czegléd-szolnoki vonalat, ennek fejében a tiszavidéki vasút nemcsak lemondott engedélyének egész tartamára egy Budapest felé vezető összekötő vonal létesítéséről, hanem ezen felül még arra is kötelezte magát, hogy Debreczeneu alól fekvő vonalairól, a forgalmat Czeglédea a cs. kir. szab. osztrák államvasutra terelendi. E szerződés volt forrása azon tarifa-politikának, melyet a es. kir. szab. osztrák államvasuttársulat és a tiszavidéki vasuttársulat az ország s különösen a főváros hátrányára hosszú időn át folytattak, s e szerződés vonta maga után a tiszavidéki vasút államosítását is, nem levén egyéb eszköz az ország közgazdasági érdekeit károsító tarifabarcz legyőzésére. Midőn tehát a tiszavidéki vasút államosittatott, a cs. k. szab. osztrák államvasút hatalmi állásának teljes megtörése végett szükségképen gondoskodni kellett arról, hogy a tiszavidéki vonalak a fővárossal, Czegléd elkerülésével, összeköttetésbehozassanak, minélfogva a tiszavidéki vasút megváltásáról szóló 1880 évi XXXVIII. törvényczikk által el is rendeltetett, hogy a m. k. államvasutak hatvan-szolnoki vonalából Ujszász vagy Györgyénél kiágazva, a budapest-hatvani vasút Péczel vagy Csaba állomásai közt eső pontig egy elsőrangú vasútvonal építtessék ki. A törvény eme utasítása folytán a közmunka- és közlekedési ministerium az összekötő vasútvonal uyomjelzésével s az általános tervek és költségvetés kidolgozásával a fennállott m. k. vasúti cs hajózási főfelügyelőséget még 1880 év junius havában megbizván, a