Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - M. k. államvasutak

M. kir. államvasutak. 233 V. Üzletvezetőség Zágrábban. (A Zákány-Fiume és Báttaezék-DombovárZákány-i (duna-drávai) vasutvonalak, összesen 495 kilométer). Üzletvezeti): Tichy József felügyelő. VI. Üzletvezetőség Szabadkán. (A Budapest-újvidéki, Dálja-Broód, BroódBoszna—Broód-Busud és Verpolje-Samaczi, Sziszek-doberlini vonalak, összesen 427 kilométer.) Üzletvezető : Perczel Mór főfelügyelő. Főműhely Budapesten. Főnök : Bahn Ferenez felügyelő. Fűszertár Budapesten. Főnök,: Korény Ágoston felügyelő. Kocsi i ntézőség Budapesten. (Északi, keleti és tiszavidéki összes vonalak számára.) Fönök: Balog Kálmán felügyelő. Történeti adatok. A m. k. államvasutak hálózata az 1881 év folyamán nj vonalakkal nem szaporodott. A nyilvános közforgalom czéljaira szolgáló vonalak hossza, be nem számítva az igazgatóság kezelése alatt álló báttaszek-dombovár-zákányi (duna-drávai) és arad-temesvári vasutakat, ennélfogva nem változván, az 1881 év végével is 2,645-723 kilométer volt, oly tekintélyes hossz, hogy a német vasutegylethez tartozó összes pályák között a m. k. államvasutak hálózata kiterjedésre a harmadik, a magyar és osztrák vasutak között pedig az első helyet foglalja el. A fennebb emiitett magánvasutakkal együtt az állami kezelés alatt állott vasúthálózat hossza 1881 év végén 2,867-395 kilométert tett. Az 1881 év folyamán külön épitési alapok terhére több rendbeli új építkezés kezdetett meg, az előző évben már folyamatban volt építkezések pedig folytattattak. — A megkezdett s illetőleg folytatott új építkezések a következők, u. na.: a) A du na par ti teherpályaudvar építésének folytatása. 1881 évre ezen építkezés folytatására törvénybozásilag 260,000 frtnyi bitel volt engedélyezve, melyből felhasználtatott 236,123-90 frt. Az építkezés az 1881 év folyamán annyira haladt, hogy a pályaudvar 1881 évi augusztus hó l-én a közforgalomnak részben átadható volt. ó) Gyéres-tordai szárnyvonal épitése. Ezen szárnyvonal épitése már a keleti vasut engedélyokmányának módosítását tárgyazó 1870 évi XLVII. t.-cz. által elrendeltetett, kimondatván, hogy »Tordára egy a fővonalból Gyéres felé kiágazó szárnyvonal építtessék, mely a keleti vasut kiegészítő részét képezendi, de a fövonalj összes hosszába be nem számíttatik és állami kamatbiztositásban nem részesül«. A volt keleti vasuttársulat foglalkozott is a szárnyvonal kivitelével, előbb mint első rangú pályát (476,000 frt előirányzott költséggel), majd mint másodrangú pályát (326,000 frt költséggel) tervezvén azt, de zilált pénzügyi viszonyai miatt tervét meg nem valósíthatta. A keleti vasútnak az állam által az 1876 évi L. t.-cz. alapján történt megvétele *) után, e szárnyvonal kiépítését *j Lásd »Magyar vasúti évkönyv« I. évfolyam 299—321. lapszám.