Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
A vasutügy 1881 évben
A vasutiigy 1881-ik évben. A vasutiigy történetében alig volt s lesz egyhamar eredményteljesebb időszak, mint az 1881 év. A vasúti politika, mely évek előtt jelszóul tűzte ki: »a hazai forgalomnak az idegen érdekek nyomása alól való felszabadítását s a kereskedelem és forgalomnak az ország fővárosában leendő összpontosítását«,— elismerésre méltó következetességgel haladt előre útjain, s 1881 évben a budapest-zimonyi és budapest-pécsi vasutak kiépitésének biztosítása által,— legalább egyelőre,— végezélját elérte. Mig ugyanis a budapest-zimonyi vasútnak rendeltetése leendett keleti irányban a versenyt a cs. k. szab. osztrák állaravaspályával és a dunagőzhajózási társulattal felvenni, addig a budapest-pécsi vasútnak engedélyezése,—mely vasút tarifáinak képzésére a kormány döntő befolyást gyakorol, — már egymagában arra kényszeritette a cs. k. szab. déli vasuttársulatot, hogy a m. k. államvasutakkal a fiumei viszonylatra nézve kedvezőbb forgalom-megosztási egyezményre lépjen.*) E két vasútvonal keleti és déli irányban űjabb összeköttetést létesített fővárosunk és a külföld között, továbbá a jelzett irányokban független s versenyképes kiviteli utakat biztosított s egyúttal arra is eszközt nyújtott, hogy az államvasuti intézet hatalmi súlyának hathatósabb érvényesítése folytán, a nyugoti irányban még hiányzó független kiviteli útnak biztosítása s ezzel kapcsolatban a cs. kir. szab. osztrák államvasuttársulattal a fenforgó érdekellentétek kiegyenlitése előkészíttessék. E mellett a budapest-zimonyi vasút kiépitésének biztosítása által a nemzet egy régi óhaját látta teljesedésbe menni, mig a budapest-pécsi vasút engedélyezése azon további szempontból is nagy vivmánynak tekintendő, a mennyiben hazánkban ez az első s egyedüli első rangú vasút, mely az államkincstár közvetett vagy közvetlen segélyének igénybevétele nélkül épittetett ki. Közgazdasági életünkre döntő befolyást gyakorló eme két fővonal biztosításán kivül, kiválólag jellemzi az 1881 évet azon óriási siker, mely a helyi érdekű vasutak kiépítése körül eléretett. Az arad-kőrösvölgyi vasút példája s a helyi érdekű vasutakról szóló általáuos törvény biztosította kedvezmények, az egész országban élénk mozgalmat idéztek elő s a törekvés, az elhanyagolt közleke*) Lásd a jelen mű 154 lapján.