Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
A vasutügy 1881 évben
I XIV A vasutiigy 1S81. ivbsn. dési viszonyokon öneröre támaszkodva segíteni, — oly erőteljesen fejlett ki, miszerint már az 1881-dik évben négy nagyobb belyi érdekű vasúti vállalat, összesen 315 km. hosszal és 6.577,500 frt tényleges építési tőkével lett engedélyezve. Ámbár ezen vállalatok épitési tőkéjéhez az államkincstár, mint birtokos s egyébként érdekelt fél, egymaga 1.050,000 frttal járult hozzá, mindamellett mégis az érdekelt törvényhatóságok, városok, községek és birtokosok áldozatkészsége játszotta a főszerepet e vállalatok megalapítása körül, mely jelenség annál örvendetesebb, minthogy az állam a nemzetközi fővonalak kiépítése által feladatait teljesítvén, a vasúti hálózatnak a helyi érdekű szárnyvonalakkal leendő kiegészítése, a vidéki érdekeltség feladatát kell, hogy képezze. A vasutügy 1881 évi fejlődése főmozzanatainak általános jellemzése után, a részletekre áttérve, az alábbiakban s az egyes vasutakról szóló közleményekben ki lesz tüntetve, hogy a vasutügy terén úgy a törvényhozási alkotások, mint az építkezés, tervezés és a forgalom fejlődése tekintetében 1881 évben oly sok fényes eredmény éretett el, miszerint vasutügyünk további fejlődésének a legszebb reményekkel nézhetünk eléje. Törvényhozási intézkedések. A vasutügyet érdeklőleg 1881 évben a következő törvények alkottattak: u. m. 1.) 1881 évi I. t.-cz. a bosznavölgyi vasútnak Zeniczától Szerajevoig való kiépítéséről. (Szentesítést nyert 1881 évi február hó 4-én, — kihirdetettett az országgyűlés mindkét házában 1881 évi február hó 15-én.) 1. §. A magyar királyi kormány felhatalmaztatik, hogy beleegyezését adja, miszerint a bosznavölgyi vasútnak Zeniczától Szerajevóig leendő kiépítése czéljából a közös aktívákból, még pedig mindenekelőtt ezen aktíváknak eddig felszaporodott és ezentúl befolyó kamataiból, Bosznia és Herczegovinának a 3.831,000 frtnyi összeget meg nem haladható tényleges épitési költség erejéig kölcsön adassék. Ezen kölcsönnek kamatai s tőketörlesztési járulékai fedezendök a bosznavölgyi vasút zenicza-szerajevoi szakaszának üzleti költség-feleslegeiből, valamint Bosznia és Ilerezegovina jövedelmeiből, a mennyibeu az utóbbiak azon országok rendes közigazgatási kiadásaira igénybe nem vétetnek. Az ily módon adott kölcsön, illetve az annak fejében időnként fennálló kamat és tőketörlesztési járuléktartozás, Bosznia és Herczegovina ellenében követelésképen, a közös aktívák javára, nyilvántartandó. 2. §. A zenicza-szerajevoi szakasz keskeny-vágányú vasutképen építendő, mindazonáltal oly módon, hogy az alépítmény készítésénél figyelem legyen arra, hogy ezen pálya rendes vágányú vasuttá átalakítható legyen. Ez oknál fogva minden műtárgy, úgymint a hidak, alagutak stb., már most aképen létesítendő, valamint a kanyarulati és emelkedési viszonyok ugy állapitandók meg, mint a rendes vágányú pálya épitésénél szükséges. 3. §. A közös aktíváknak ezen kölcsönhöz való igénybe vétele ezen aktívák megosztásának kérdését semmi irányban sem érinti. 4. §. Ezen törvény oly feltétel mellett, hogy az annak megfelelő határozmányok ő Felsége többi országaiban és tartományaiban is törvényerejűvé válnak, s jelen törvénynyel egyidejűleg kihirdettetnek, kihirdetése napjával hatályba lép és végrehajtásával a ministerium bizatik meg.