Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

III. M. k. államvasutak

M. kir. államvasutak. 291 III. Üzletvezetőség Miskolczon. (A Fülek-Miskolcz (Fülek állomás kizárásával, Feled-Tiszolcz, Bánréve-Dobsina, Miskolcz-Diósgyőr, Miskolcz-Kassa, MGkolcz-Püspök-Ladány-i vonalak (Püspök-Ladány állomás kizárásával), összesen 491 kilométer.) Fönök: Láber Mihály főfelügyelő. Pályafentartási fönök: Perczel Mór felügyelő. Forgalmi főnök: Kugler Mihály főmérnök. Vonatmozgósitási fönök : Peucker Frigyes főmérnök. Titkár: Török Sándor felügyelő. IV. Üzletvezetőség Kolozsvárott. (A Nagy-Várad-Predeal (Predeal állomás kizárásával), Kocsárd-Marosvásárhely, Tövis-Gyulafehérvár és Kis-Kapus-NagySzebeni vonalak, összesen 631 kilométer.) Fönök : Berényi József főfelügyelő Forgalmi fönök: Goth Lajos felügyelő. Pályafentartási fönök: Abel Nándor felügyelő. Vonatmozgósitási fönök : Szentgyörgyi Elek főmérnök. Titkár : Éjszaky Károly felügyelő. V. Üzletvezetőség Zágrábban. (A Zákány-Fiume és Báttaszék-DombovárZákány-i (duna-drávai) vasutvonalak, összesen 495 kilométer.) Fönök : Tichy József felügyelő. Forgalmi fönök: Takáts József felügyelő. Pályafentartási főnök : Pohl Otto felügyelő. Vonatmozgósitási fönök : Müller József főmérnök. Titkár: Tolnay Samu felügyelő. VI. Forgalmi főnökség Pozsonyban. (A Pozsony-Trencsén, Nagy-SzombathSzered és Récse-Prácsai vonalak, összesen 140 kilométer.) Fönök : Olgyay Oszkár felügyelő. VII. Forgalmi főnökség Viukovcén. (A Dálja-Broód, Broód-Boszna—BroódBusud és Verpolje-Samaczi vonalak, összesen 103 kilométer.) Fönök : Pansipp Miklós felügyelő. Főműhely Budapesten. Fönök: Bahn Ferencz felügyelő. Föszertár Budapesten. Fönök: Korény Ágoston felügyelő. Kocsiintézöség Hatvanban. (Északi, keleti és tiszavidéki összes vonalak számára.) Fönök : Balog Kálmán felügyelő. Történeti adatok. Az 1880 év folyamán a m. kir. államvasutak hálózata újonnan forgalomba helyezett vonalakkal nem szaporodott, de tetemesen megnagyobbodott a hálózat a zágráb-károlyvárosi vonal megvásárlása*) és a tiszavidéki vasut államositása**) folytán, ugy bogy a m. kir. államvasutak (m. államkincstár tulajdonát képező) hálózatának összbossza az 1879 év végével üzletben volt 1,966.502 kilométerről 1880 év végével 2,618*704 kilométerre***) szaporodott fel. A zágráb-károlyvárosi vonal 1880 évi julius hó l-én, — a tiszavidéki vasut pedig 1880 évi október bó 2-án került a m. kir. államvasutak igazgatóságának kezelése alá. A tiszavidéki vasúttal együtt átvette am. kir. államvasutak igazgatósága az arad-temesvári vasut üzletének kezelését is, s e szerint a m. k. államvasutak igazgatóságának kezelése alatt 1880 év végén 221*672 kilométer bosszú magán társulati vasútvonal állott. Ezenfelül a cs. kir. katonai kincstár tulajdonát képező 3*350 kilométer hosszú brood-busudi összekötő vasut is a m. kir. államvasutak igazgatósága által kezeltetett. *) Lásd a zágráb-károlyvárosi vasútvonal megvásárlásának és átvételének történetét »Magyar vasuti évkönyv« III. évfolyam 186—204. lapon **) Lásd a tiszavidéki vasut államosításának történetét »Magyar vasuti évkönyv« III. évfolyam 130—145. lapon. ***) Valóságos épitési hossz. 19*