Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 12. Szamosvölgyi vasút

142 Szamos völgyi vasut. 142 lyezési tárgyalások megindítását, de sikertelenül, mert a kormány az engedélyezés iránt e consortiummal tárgyalásba nem bocsátkozott. Kazinczy István és érdektársai 1870 évi julius hó 7-én nyertek a közmunka és közlekedési magy. kir. ministeriumtól egy S z a t h má r-N émetkitől Somkút, Sósmező és Apabiclán át Kolozsvárig és Kolozsvártól, Szamosujvár és Besztercze irányában a bukovinai határig vezetendő gőzmozdonyú vasutakra előmunkálati engedélyt, s már 1871 évi junius hóban kérelmezték a kormánynál a szathmá r-k o 1 o z s v á r i vasútvonalra a végleges épitési és üzleti engedély kiadását, de szintén sikertelenül, mert a kormány velők sem iuditotta meg az engedélyezési tárgyalásokat. Egy ezen, mint az előbbi consortium is elejtette tehát tervezett vasutainak kivitelét, minden valószínűség szerint főleg azon okból, mert állami biztosítás nélkül lehetetlen volt a vállalatok íinauczirozása. A már emiitett consortiumokon kivül még a volt magyar-keleti vasuttársulat is felvette tevékenységi programmjába a szamosvölgyi vasut kiépítésének tervét. E vasuttársulat 1869 évi deczember hó 12-én ugyanis egyebek közt egy Kolozsvártól Beszte rezére és Brassótól G y e r g y ó-S z e n t-M i k 1 ó s r a s végre a Szamos völgyében Deésnek, Szathmár-Némethig vezetendő gőzmozdonyú vasutakra nyert a közmunka és közlekedési magy. kir. ministeriumtól előmunkálati engedélyt, de terveit sziutén uem valósíthatta meg, mert a csakhamar bekövetkezett pénzügyi zavarok köze pett sokkai nagyobb gondot adott a társulatnak a már engedélyezett vonalak építésének folytatása és befejezése, semhogy új vonalak építésének tervével komolyan foglalkozhatott volna. A mig tehát az 1868/1870-iki időszakban lázas tevékenységet fejtettek ki a különböző consortiumok a Szamos völgyében építendő vasutak tervezése körül, addig a következő 8 évi időszakban vagyis egész 1878-ig egészen elejtettnek látszott e vasut eszméje. Kétségkívül közrehatott e vasutterv elejtésére az 1873 évi pénzválság okozta vállalkozási kedvteleuség is, de bizonyára azért nem sikerült a termékeny Szamosvölgyébea a tervezett vasutak létesítése, mert mindig nemzetközi összeköttetéseknek nagyszabású tervei s nem a helyi érdekek kielégítése lebegtek a tervezők szemei előtt, miuek következtében aztán, mig a tervezett vonalak nemzetközi fontosságának hangsúlyozása mellett, minden igyekezet, bár hiáhan, az állami támogatás kieszközlésére irányoztatott, addig a helyi érdekeltség anyagi hozzájárulásának megnyerésére egy lépés sem történt; könnyen érthető tehát, hogy midőn a nemzetközi vonalak létesítése érdekében az államot nem sikerült a kivánt áldozatokra reá birni s másrészt önerőre támaszkodva, a nagyszabású tervek megvalósítására kilátás nem lehetett; minden consortium kénytelen volt tervei kivitelétől, melyeknek a helyi érdekek szerényebb igényeihez mért leszállítása az alapitások ama boldog korszakában, mint kisszerű vállalat, fontolóra sem vétetett, elállaui.