Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
A vasutügy 1880 évben
A vasutiigy 1880-ik évben. töltés tulajdonosai közt egyezségek létesítendők, mely egyezségek, vagy az azoknak esetről-esetre szükségessé vált módosítását tárgyazó megállapodások, a közmunka és közlekedési ministernek jóváhagyás végett bemutatandók. 12. §. A vitel- és fuvarbérek maximuma az engedélyokmányban megállapítandó. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő három éven az engedélyokmányban megállapított tőke 7°/ 0-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak a vállalat meghallgatása mellett, az árszabályt megfelelőleg leszállítani. 13. Ha a helyi érdekű vasút kiépítése s üzlete czéljából alakítandó társaság törzsrészvényeire a névérték 30°/ 0a részint készpénzben fizetve, részint a lekötött ingatlan értéke által kétszeres fedezetet nyújtó jelzálogi bekebelezés által biztosítva, részint pedig községek és törvényhatóságok által törvényszerű módon vállalt kötelezettségek által fedezve van: a társaság, mint ilyen megalakulhat és az alapszabályokat a kereskedelmi czégjegyzékbe bejegyeztetheti. Az engedélyokmányban vagy az alapszabályokban meghatározott czimleteket (elsőbbségi részvényeket, elsőbbségi kötvényeket) azonban csak a 14. §. korlátai között csak akkor bocsáthatja ki, — és az épités tényleges megkezdésére az engedély csak akkor adható meg, ba a törzsrészvénytőkének 30°/ o-j a készpénzben befizettetett. 14. §. Elsőbbségi kötvények csak az esetbea adhatók ki, ha azoknak kamatozását és törlesztését a vidéki érdekelt birtokosok biztosítják ; ezen biztosíték megítélése a közmunka és közlekedési ministerre és a pénzügyministerre bizatik. Az elsőbbségi kötvények az engedélyokmányban megállapított tőkének legfeljebb kétötöd részét képezhetik. Az elsőbbségi kötvények az elsőbbségi részvényekkel együtt az engedélyokmányban megállapított tőkének háromötöd részét nem haladhatják meg. Az elsőbbségi részvényeket a törzsrészvényekkel szemben megillető előjogok az alapszabályokban állapitandók meg. 15. §, E törvény végrehajtásával a közmunka és közlekedési, a pénzügyi és a beliigyministorek — illetőleg a bán — bízatnak meg. A magyar vasutiigy fejlődésére bizonyára jótékony hatást gyakorlandó eme t. ez. némi magyarázatául a kővetkezők jegyzendők meg. A vasúti hálózat fővonalainak kiépítése után természetszerűleg jelentkezik azon törekvés, hogy a távolabb eső vidékek is összeköttetésbe hozassanak a főpályákkal s ezek utján a világforgalommal. — E törekvés Magyarországon sokkal jogosultabb, mint bárhol. Közutaink ugyanis általában, kivált pedig a gabnatermő alföldön, tudvalevőleg az épitési és fentartási anyag teljes hiánya vagy aránytalanul drága megszerzésének lehetősége miatt igen kezdetleges állapotban vamiak s az év nagy részében, különösen pedig a gabnakivitelre legalkalmasabb őszi időben csaknem rendszerint járhatlanok. Mindenki belátta, bogy e visszás állapoton segíteni kell és pedig nemcsak azért, hogy nyersterményeink versenyképességük biztosítása czéljából a meglevő vasúti és hajózási állomásokhoz minden időben és mérsékelt áron szállíthatók legyenek, hanem azon közvetett okból is, hogy az államkincstárt oly nagy mértékben igénybe vevő állami és biztosítást élvező vasutjaink részére új tápeszközök szereztessenek s ez által jövedelmezőségük emeltessék. E czél elérését csak az olcsó helyi érdekű vasutak biztosithatják, melyek létesítése körül a közgazdasági és hitelviszonyok javulása, valamint az
