Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

A vasutügy 1880 évben

A vasutügy 1880-ik évben. XVII arad-körösvölgyi vasút által statuált kedvező példa folytán az 1880 évben élénk mozgalom keletkezett. E mozgalmat a kormánynak kötelességében állott támogatni, s tényleg igyekezett is támogatni, midőn 1880 évi márczius hó 31-én a képviselőházhoz benyújtotta a »helyi érdekű va sutákról« szóló törvényjavaslatot*), melynek alapján a fenn közölt t. cz. megalkottatott. A kormány törvényjavaslatában, s illetőleg az annak alapján hozott törvényczikkben két vezérelv nyert kifejezést, — az egyik a helyi érdekű vasút fogalmának meghatározására, a másik a kormány részére az engedélyezés tekintetében adandó felhatalmazásra vonatkozik. A helyi érdekű vasút fogalmának körülírását azon külföldi törvényhozások, melyek e kérdéssel foglalkoztak, nem kisértették meg *) E törvényjavaslatot egybehasonlitás végett szó szerint közöljük : 1. §. Helyi érdekű, vagy oly vasutak, melyeknek egyedüli czélja az illető vidék forgalma és közgazdászati igényeinek megfelelni, s melyek ennélfogva egyes fővonalak kiegészítő részét nem képezik, a ministerium által a jelen törvényben foglalt kedvezmények s feltételek alatt engedélyezhetők. E törvény hatálya ki nem terjed azonban oly vasutakra, melyek két vasúti fővonal összeköttetésére szolgálnának. Ezeknek engedélyezése ezentúl is a törvényhozásnak marad fentartva. 2. §. Ily vasutakra az engedély legfölebb 90 évre adható, mi mellett azonban az állam részére azon jog tartandó fenn, hogy a tényleg befektetett tökének lefizetése mellett a vasút tulajdon- s birtokjogát az esetre bármikor megválthassa, ha egy oly fővonal létesíttetik, mely ugyanazon irányban lesz vezetendő, mely irányt az engedélyezett helyi érdekű vasút követi. 3. §. Az építést, felszerelést és üzletet illetőleg mindazon könnyebbségek s kedvezmények megadhatók, melyek megadását az üzlet biztonsága megengedi. 4. §. A helyi érdekű vasutak felmenthetők : a) az üzleti távirda létesítésétől mindaddig, mig azokon a vonatok nem találkoznak, vagy mig az éjjeli szolgálat életbe nem lép: b) a posta czéljaira megkívántató hivatalos s lakhelyiségek ingyenes előállításának s fentartásának kötelezettsége alól; c) naponkénti rendes vonat-közlekedésnek berendezésétől; e tekintetben kötelezendő azonban az illető vállalat, hogy hetenként legalább háromszor, előre meghatározott s előre közhírré tett időben közlekedő vegyes vonatot közlekedtessen; d) addig, mig naponként rendes vonatok nem közlekednek, a posta ingyenes szállításától. IIa azonban ily vasúton a rendes napi közlekedés léptettetik életbe, a posta ingyenes szállításának módozata iránt a postaigazgatással esetről esetre egyezség kötendő; e) a kormány feliigyeleteért járó díjak fizetése alól. 5. §. Ugyané vasutak részére biztositható: a) az épités tartamára a bélyeg s illetékmentesség az épitési, illetőleg befektetési tökének bármi módon való beszerzése, valamint az épités és felszerelés biztosítása czéljából kötött minden szerződés, a pályatelekkönyvezésnél s kölcsönök betáblázásánál előforduló összes beadványok és egyéb okmányok, ugy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek s dologi jogok átruházását, épitési s felszerelési anyagok szállítását, készpénzüzetéseknek részvények átvétele mellett, vagy a nélkül való teljesítését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét, vagy módját tárgyazó okmányok részére; b) bélyeg s illetékmentesség a részvények s elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek — esetleg Ígérvények első kiadására ; c) teljes mentesség a kereset s jövedelmi adó, valamint a részvény- s elsőbbségi kölcsön szelvényadó, s végre a szelvénybélyeg fizetése alól az engedélyezés napjától számitott legfeljebb 10 év tartamára. 6. §. A jelen törvény hatályba lépte után engedélyezett helyi érdekű vasutakon, a szállítási adó az engedélyezés napjától számitott 10 éven át nem szedetik. ID