Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
A vasutügy 1880 évben
A vasutiigy 1880-ik évben. XV nyok, ugy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek s dologi jogok átruházását, építési és felszerelési anyagok'szállítását, készpénzfizetéseknek részvények átvétele mellett, vagy a nélkül való teljesítését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét vagy módját tárgyazó okmányok részére; b) bélyeg- s illetékmentesség a törzs- és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek kiadására; c) teljes mentesség a nyilváno-i számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset- s jövedelmi adó, valamint a törzsrészvény, elsőbbségi részvény és kötvényszelvényadó és végre a szelvénybélyeg fizetése alól, az engedélyokmány keltétől számított 30 év tartamára. Megszűnik azonban ezen adómentesség az engedélyokmány keltétől számitott tiz év múlva, a mint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után is az engedélyezett építési tőke 6°/ 0 kamatjánál magasabb leend. 6. §. A jelen törvény hatályba lépte után engedélyezett helyi érdekű vasutakon a szállítási adó az engedélyezés napjától számitott tiz éven át nem szedetik. 7. §. Ha ily vasutak építése által a kincstári, valamint az állami kezelésben levő alapítványi javak érdekelvék, azok az épités költségeihez hozzájárulni tartoznak. Az érdekeltség kérdése és a hozzájárulás mérve iránt az illető javakat kezelő szakministerrel és a mennyiben ez nem a pénzügyminister, a pénzügyministerrel egyetértőleg a közmunka és közlekedési minister határoz. 8. §. A magyar állam tulajdonát képező vasutak kötelesek a vonalaikba beágazó helyi érdekű vasutak részére: a) közösen használandó pályaudvaraikon a szolgálatot a tényleges költségek megtérítése mellett teljesíteni ; b) kívánatra a vidéki vasutak üzletét szintén a tényleg felmerülő költségekért vezetni; c) az e vasutak számára szükséges építési anyagokat önköltségen szállítani. 9. §. A községek feljogositvák ily vasutak részére legfelebb 10 évre kiterjedő kamatbiztositást, vagy másnemű segélyezést átvállalni. E részbeni határozatuk azonban csak az esetre bir érvénynyel, ha azt az illetékes törvényható-ág közbenjöttével a belügymiuister, illetőleg a bán, a pénzügyministerrel egyetértőleg helybenhagyta. Szabadságukban áll a községeknek a törvényszerű helybenhagyás feltétele medett, hogy vidéki vasutak részére teljesítendő munkákért, pénzbeli fizetésekért, vagy bármely más, általuk szabadon választandó szolgálmányokért vállalati czimleteket, a köztük és a vállalat közt megállapítandó módon és értékben átvehessenek s e czélból megfelelő, azonban csak a mondott, czélra fordítható kölcsönöket felvehessenek. A vállalat kérelmére az érdekeltek kimutatott beleegyezésével az engedélyokmányba felvehető, hogy az ily módon elvállalt kötelezettség után esedékes összegek közigazgatási uton hajtassanak be. 10. §. A törvényhatóságoknak jogukban áll a helyi érdekű pályák építését közmunkájuknak vagy közmunk'a-váltságuknak egy részével segélyezni. E rész megszabásánál irányadó leend, hogy a törvényhatóság területének mily része lesz a vasút által érdekelve. A közmunka csak az épités idejére s legfeljebb három évre ajánlható fel természetben, mig a közmunka-alapból való ilynemű segélyezést a törvényhatóságok legfölebb 10 évre biztosithatnak előre; e részbeni határozatuk azonban csak akkor lép érvénybe, ha azt a közmunka és közlekedési minister helybenhagyta. 11. §. A helyi érdekű vasutak részére igénybe vehetők különben: а) a közutaknak a közönséges kocsi-közlekedésre okvetlenül nem szükséges részei; б) a vízszabályozási védtöltések. Ezeknek igénybevétele esetében azonban az út, illetőleg töltés igénybevétele s fentartásának módja és aránya iránt a vasút engedélyese s az út, vagy
