Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)
V. Közúti vasutak - 2. Budapesti közúti vasút
326 Budapesti közúti vasut-társulat. 9. A jelen szerződésből eredő bélyeg- és egyéb kincstári illetékek, államés községi adó és minden járandóságok csakis a közúti vaspályatársaságot terhelik. 10- E szerződés — feltéve, hogy a magas ministeri tanácsnak fentartott jóváhagyása folyó évi márczius hó 10-ig meg fog történni — a közúti vaspályatársaságra nézve, az általa történt aláírástól, illetve a fővárosi hatóság engedélyezése napjától, az államkincstárra nézve, a ministertanács jóváhagyásának idejétől kezdve bir kötelező erővel. 11. E szerződésből felmerülhető peres kérdések eldöntésére a sommás eljárás kiköttetik ; és szerződő felek alávetik magukat a budapesti IV-ik kerületi kir. járásbíróságnak. 12. Jelen szerződés összes mellékleteivel két egyenlő példányban kiállít tátott, felolvasás után a szerződő felek által aláiratott s egy másolat az illeték kiszabása végett az illeték- és díjszabási hivatalhoz fog ministertanácsi jóváhagyás után áttétetni. Kelt Budapesten, 1879. február hó 10-ikén. Pesti közúti vaspályatársaság : Szitányi Izidor s. k., Jellinek Mór s. k., Dr. Köffinger Frigyes s. k., m. kir. pénzügyministeii osztálytanácsos, Metzner Antal s. k., m. kir. közm. ministeriumi osztálytanácsos.« Miután ezen szerződés a ministertanács által 1879. évi február bó 21-én jóváhagyatott, — s miután másrészről a budai közúti vasút megvételét tárgyazó szerződés is, az illetékes hatóság által a maga rendje szerint belybenbagyatott, s ezzel kapcsolatban az engedélytartam az összes vonalakra nézve a fennebb közölt szerződés 1-ső pontjában megállapított batáridőhöz képest 1917. évi ápril hó 30-ig meghosszabbíttatott, ez alapon az 1879. évi ápril bó 16-án tartott rendes közgyűlésen a budai közúti vasútnak a társulati hálózatba való bekebelezése batározatilag kimondatván, ugyanekkor a pesti közúti vasuttársulat czégét „Budapesti közúti vaspályatársaság"-ra változtatta át. Ugyancsak ezen közgyűlésen megszavaztatott a Margithidi vágány s azzal kapcsolatos egyéb munkálatokra szükséges hitel, a munkálatok azonban már előbb 1879. évi márczius bó 21-én megindittattak s már május bó 31-én befejezve is lettek. A hivatalos próbamenet az új vonalon junius hó 18-án tartatott meg, s 1879. évi junius hó 21-én az összekötő vasút tényleg átadatott a közforgalomnak. Az összekötő vasút egész sínbossza 3724 métert teszen, melyből 1228 méter magára a Margithidra, a többi pedig a két feljáróra s illetőleg a folytatólagos építményre esik. — A hídon, aboz idomított különös sínszerkezet fekszik, többiben pedig 1450*3 méter közönséges csatornás és 1045.9 m. vignol-sín lett az összekötő vasútnál alkalmazva. Az összekötő vasút, melynek fogalma alá a fegyvergyár-utczai egész sínvezeték is esik, végig kettős sínpárral van kiépítve s Budán, a zavartalan forgalom biztosítására, külön ágazik el az ó-budai és külön a zugligeti fővonal felé. Az összekötő vasútnál kizárólag aczél-sinek alkalmazvák, melyek súlya a bidon (különös rendszerű csatornás sín) méterenként 20.o kgr., többien pedig (régi rendszerű csatornás és vignol-sin) 21,i és illetőleg 17 kilogrammot nyom. — Megjobbittatott e mellett a sin kapcsolási módszer is, és a nyomíávlat maradandóságának biztosítására, végig vasrúdak alkalmaztatván a vágány összetartására: az összekötő vasút különösen szilárd szerkezetet nyert.
