Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)
V. Közúti vasutak - 2. Budapesti közúti vasút
325 Budapesti közúti vasut-társulat. ban a Margithidon átszállittatik, tartozik vállalkozó közúti társaság vámdij fejében 2, azaz két krajczárt o. é. fizetni, illetőleg beszedni, és köteles ezen kidvám fejében befolyt összeget minden hó 2-ik és 17. napjain, tehát havonkint kétszer a lánczhidi hivatalba beszállítani: utóbbi hivatal közegei fcljogosittatnak a hidvámszedés feletti ellenörködés gyakorlatára, mely ellenörködés a pénzügyi ministerium részéről, a társaság meghallgatása mellett, rendeletileg fog 8zabályoztatni. A társasági szolga, kezelő, ellenőrző és főfeliigyeleti személyzet, — ha ezen minőségüket megjelölő jelvénynyel vagy igazolványnyal van ellátva és szolgálatban van, — vámdijt fizetni nem tartozik ; úgyszintén a hidon üresen áthaladó közúti személyszállító kocsik, valamint elöfogatokra használt lovak és kocsisok hidvámdíj alól mentesek. A mennyiben az engedély tartama alatt, a társaság oly szerkezetű személyszállító-kocsikon a szállítást eszközölné, melyek kisebb vagy nagyobb terhek felvételére és elszállítására alkalmasak, és melyek után a lánczhidon a személy utáni vámdijon felül még e teher után is külön vámdij szedetik, tartozik a társaság ezen teher után a lánczhidon szedett vámdijt az utazótól szintén beszedni és azt a lánczhidi hivatalnak beszállítani. 5. Tartozik a társaság minden teherkocsi után (Lowry), melyen »bármily súlyú« rakomány szállíttatik a hidon át, a üzlet megnyitásától számítva 50, azaz ötven krajczárt és minden üres teherkocsi után 15, azaz tizenöt krajczárt o. é.-ben számítva, fizetni. Azonban az épités tartama alatt és az üzlet megnyitása előtt a közúti vasútnak a Duna mindkét oldalán leendő összeköttetése czéljából szükséges épitési anyagok vámmentesen szállíthatók a hidon át. 6. Miután vállalkozó közúti vasúti társaság az általa szállítandó személyek és terhek után a hidvámdíjak beszedését, elszámolását és beszállítását a lánczhidi hivatalba eszközli, mely kezelés kiadásokkal jár: e kiadások kártalanítása fejében az államkincstár ezennel kötelezettséget vállal, hogy az első három üzleti év alatt az üzlet megnyitásától számitva, a társaság által beszolgáltatott személy és teher utáni hidvámjövedelem 10, azaz tiz százaléka, a következő években pedig az engedély tartamáig ezen jövedelem 5, azaz öt százaléka kezelési költség jutalék fejében fog vállalkozó társaságnak azon kikötés mellett fizettetni, miszerint az ily módon megállapított jutalék egy évben sem haladhatja meg az 1000, azaz ezer forintot és az esetben, ha a beszolgálandó hidvámjövedelem 10%, illetőleg 5%-a az 1000 frtot meghaladná, úgy az évben e czimen csak 1000 frtot igényelhet a társaság, ha pedig a jövedelem 5%, illetőleg 10°/o százaléka az 1000 frtnyi maximumot el nem érné, vállalkozó társaság az ezer forinton alóli jutalékkal is megelégedni tartozik. 7. Köteles vállalkozó vasúti társaság az engedély lejárta után a Margithidon és feljárón lerakott vágányokat és síneket tökéletes jó állapotban az államkincstár, mint a hid és feljárók tulajdonosának tehermentesen ingyen tulajdonába átbocsátani és az engedély tartama alatt is e vonalat folytonosan jókarban fentartani és azon a közlekedést — tekintet nélkül a jövedelmezőségi szempontra — a hatóságilag megállapított menetrend szerint fentartani. 8. Az előző pontokban a pesti közúti vaspályatársaság által elvállalt kötelezettségek biztosítására tartozik a társaság ezen szerződés jóváhagyása napjától számítandó két hét alatt a két évi járuléknak megfelelő és kerekszámban 3750 írtban megállapított biztosítékot készpénzben, vagy az árfolyam szerint számítandó állampapírokban letenni; esetleg ezen összeg erejéig jelzálogi biztosítékot nyújtani, mely első sorban az elvállalt kötelezettségek pontos és időszerű teljesítésére biztosítékul szolgál és az államkincstárt feljogosítja, azt részben vagy egészben a kötelezettségek beváltására fordítani; ez esetben tartozván a társaság a megmaradt részösszeget a szerződésileg kikötött biztosítéki összeg erejéig kiegészíteni, illetve a biztosítékot ujabban letenni. Ha a biztosíték érték papírokban tétetett le, joga van az államkincstárnak a szerződési kötelezettségek nem teljesítése esetében, az értékpapírokat a tőzsdén, minden birói beavatkozás nélkül eladni, s az eladási árt a kötelezettség beváltására fordítani. A készpénzben adott biztosíték után kamat nem fizettetik: ellenben a kamatszelvényekkel ellátott értékpapírok szelvényei esedékességük idejekor a vállalkozó társulatnak fognak kiadatni.
