Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

III. M. k.államvasutak

M. kir. államvasutak. 285 boszszal az ó-dálja-új-dáljai vonal és az alföldi vasút közt Eszék felé, másika pedig a vukovári állomásból ágazván ki, 1-995 kilométer hosszban a Dunapartig vezet. — E két szárnyvonal 1879. évi márczius kó 1-én adatott át a közforgalomnak. A dálja-vinkovce-broódi vonal első rendű vasút, az alföldi vasút ó-dáljai állomásából ágazván ki, Vukovárig déli, innen pedig egészen Broódig délnyugoti irányt követ s 10 állomással bir. Az egész vonalnak közel % része vízszintesen fekszik, s a legnagyobb emelkedés, illetőleg esés 5°/oo-ot tesz, irányára nézve túlnyomó része egyenes vonalat képez, a legkisebb ívsugár 300 méter. Az egész vonalon 31-125 kgrmos aczélsinek vannak lefektetve lengő ütközéssel. A dálja-vinkovce-broódi vasútvonal üzlete az 1879. évi VII. t. cz. rendelkezése folytán*) az állam, s illetőleg a m. k. államvasutak igazgatósága által kezeltetik. A broőd-busudi összekötő vasút, mely a dálja-broódi vonalat a Boszniában levő busud-zeniczai keskenyvágáuyű vasúttal hozza közvetlen kapcsolatba, a boszniai occupatio idejében a cs. k. közös hadUgyministerium által építtetett ki, s a katonai kincstár tulajdonát képezi. Ezen összekötő vasút, melynek tizleti hossza 3-350 kilométer, a broódi állomást elhagyván, a broódi várat megkerülve, a Száva folyót hidalja át és a Török-Broód, illetve Busud helység közelében a busudi állomásba szakad. A Száva bid magassága tekintetéből a vonal a pályaudvaroktól mindkét oldalon 10°/oo emelkedéssel bir. A Száván épített bid öt nyílással bir, egyenként 80 méter tartó hosszúsággal, összesen tehát 400 méter hosszú. E hid egyúttal a közúti forgalom czéljaira is használtatik. A broód-busudi összekötő vasút katonai használatra már 1879. évi Julius hó 5-én, általános személyszállításra 1879. évi november hó 1-én, végre gyors- és teherárúk szállítására 1879. évi deczember hó 17-én nyittatott meg. A vonal üzletének kezelése kiilön szerződés alapján bízatott a m. k. államvasutak igazgatóságára. — A teherárúk szállítása ezen összekötő vonalon a katonai díjszabás alapján eszközöltetik. A vasútvonal folytatását képező busud zenicai keskenyvágányű vasút »es. k. Bosznavasut« hivatalos elnevezéssel 1879. évi junius hó 8-án nyittatott meg. E vasútnak hossza 189 G kilométer, s üzlete a cs. k. közös hadügyministerium felügyelete alatt álló, katonailag szervezett, Derventben székelő forgalmi vezetőség által kezeltetik. Állomásai a kővetkezők: Busud, Liekovac, Novosello, Han-Luzan, Dervent, Verhova, Kőbánya, Han-Marica, Yelika, Kotorsko, llan-Bukovica, Doboj, Pridilo, Podocany, Trbuk, Maglaj, Klobarica, Zavidovic, Zepce, Han-Golubinje, Nemita, Vranduk, Bellosello, Zenica. — A boszna-vasut eddigi forgalma igen csekély, s huzamos időbe fog kerülni, mig nagyobb fejlődésnek induland. Különösen csekély a szállított teherárúk mennyisége. A Lásd »Magyar vasúti évkönyv« II. évfolyam 19—20 1.