Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

III. M. k.államvasutak

284 M. kir. államvasutak. 1881. év őszén megkezdendő levén, a m. k. államvasutak 1881. évi előirányzatában 150,000 frt hitel engedélyeztetett oly czélból, hogy a kerepesi és csömöri űtak közt elhelyezendő pályaudvar épitése 1881. évben megkezdessék. A pályaudvar épitési költsége 2.561,400 frttal van előirányozva, mely a budapesti összekötő vasút épitési alapjából fedezendő. A batárőrvidéki vasutak dálja-vinkovce-broódi vonalán, mely ideiglenes helyreállításokkal a katonai forgalom czéljaira már 1878. évi november hó 23-án forgalomba helyeztetett*), a téli időszak megszűntével és az árviz által elborított vonalrésznek kiszabadulásával, a végleges építkezési munkálatok teljes erővel megindittatván, a vonal forgalma az ideiglenesség folytán elöszabott korlátozásoktól lassanként felszabadítva lett. Nevezetesen 1879. évi márczius bó l-én bizonyos szállitási korlátozásokkal átadatott a vonal a közforgalomnak, — ugyanezen év május hó 25-töl kezdve az eddig közlekedett két vonat helyett, négy vegyes vonat közlekedése rendszeresittetett, és pedig Szeged és Eszék felé kettő s ezen állomások felől szintén kettő, Juliushó 6-án a vonatok már első rangú mozdonyokkal lettek vontatva, augusztus bó 15-től kezdve, részben éjjeli közlekedés is engedélyeztetett, s végre 1879. évi november hó 15-től fogva az egész vonal a rendszeres közforgalomnak véglesen átadatott. A vasútvonal végleges kiépítése, noha az 1878. év őszén bekövetkezett árviz az alépítményeket nagyon megrongálta és a Samacznál levő kavicstelepeket és a hozzávezető szárnyvonalat is elárasztván, a kavicstermelést és szállítást bosszú ideig akadályozta, mégis a szerződésileg kikötött batáridőre, vagyis 1879. év október hó végével befejeztetett. A vasútvonal teljes és végleges kiépítése tehát összesen 14 hónapit vett igénybe. Az ideiglenesen fiából készült ludaknak és átereszeknek a tervezet szerint végleges szerkezettel való átépítésétől az épitési vállalat egyességileg felmentetett, s azoknak a mutatkozó szükséghez képest leendő átépitése a ra. k. államvasutak igazgatóságára bízatott. A verpoljei állomástól a samaczi kavicstelephez kavicsszállitás czéljára épített pálya, mely 21 kilométer bosszú, az épitési vállalattól szintén átvétetvén, mint kavicspálya használat végett a m. k. államvasutaknak átadatott. Ezen pálya rendeltetéséhez képest építtetvén ki, közforgalomra nem szolgál, — szükség esetén azonban katonaság szállítására használható. Kívánatosnak mutatkozván azonban e pályát az általa átszelt vidék számára használhatóvá tenui, nevezetesen "Samacznál a Boszniából átjövő kereskedést a fővonal számára megnyerni, tárgyalások indíttattak meg az iránt, hogy ezen kavicspálya legalább olykép átalakittassék, miszerint, bár korlátolt mérvben a teherforgalom czéljára is használható legyen. E kavicspályán kivül a dálja-broódi vonalnak még két szárnyvonala van, melyek egyike összekötő ívet képez 1*442 kilométer *) Lásd »Magyar vasúti évkönyv« II. évfolyam 13—20. 1.