Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

III. M. k.államvasutak

282 }í. kir, államvasutak. 282 Perczel Mór felügyelő'. Forgalmi fönök: Láber Mihály felügyelő. Vonatmozgósitási főnök: Peucker Frigyes főmérnök. Titkár: Török Sándor felügyelő. IV. Üzletvezetöség Kolozsvárott. A Nagy-Várad-Predeal (Predeal állomá3 kizárásával), Kocsárd-Marosvásárhely, Tövis-Gyulafehérvár és Kis-Kapus-NagySzebeni vonalak, összesen G31 kilométer. Fönök : Blaskovits Fridolin aligazgató. Forgalmi fönök: Goth Lajos felügyelő. Pályafentartási fönök: Ábel Nándor felügyelő. Vonatmozgósitási főnök : Szentgyörgyi Elek főmérnök. Titkár : Éjszaky Károly felügyelő. V. Vzletvezetöség Zágrábban. A Zákány-Fiume és Báttaszék-DombovárZákány-i (duna-drávai) vasutvonalak, összesen 495 kilométer. Fönök: Cermák Lipót felügyelő. Forgalmi fönök: Enyedy Károly felügyelő. Pályafentartási főnök: Pohl Otto felügyelő. Vonatmozgósitási főnök: Miiller József főmérnök. Titkár: Tolnay Samu felügyelő. VI. Forgalmi főnökség Pozsonyban. A Pozsony-Trencsén, Nagy-SzombathSzcred és liéese-Prácsai vonalak, összesen 140 kilométer. Fönök: Olgyay Oszkár felügyelő. VII. Forgalmi főnökség Vinkovcén. A Dálja-Broöd, Broód Boszna—BroódBusud és Verpolje-Samaczi vonalak, összesen 103 kilométer. Fönök : Pansipp Miklós felügyelő. Főműhely Budapesten. Fönök : Bahns Ferencz felügyelő. Főszertár Budapesten. Fönök/. lvorény Ágoston felügyelő. Kocsiintézöség Hatvanban. (Északi, keleti és tiszavidéki összes vonalak számára.) Fönök : Baumgarten Kálmán felügyelő. Történeti »adatok. A m. kir. államvasutak hálózata az 1879. év folyamán összesen 36*274 kilométer újonnan forgalomba helyezett] vonallal szaporodott, u. m. a budapesti fővámházhoz vezető 3*728 km. hosszú szárnyvonallal, — a dálja-broódi vasút folytatását képező 3*350 km. hosszú broód-busudi vonallal, a dálja-broódi vasút két szárnyvonalával, melyek egyike az ó-dálja-új-dáljai vonal és az alföldi vasút közt Eszék felé képez 1*442 kilométer hosszú összekötő ivet, másika pedig a vukovári állomásból ágazik ki a Duna-partig 1*995 km. hosszúságban és a brassó-tömös-határszéli 25*759 km. bosszú vonallal. Ugyancsak 1879. év folyamáo, és pedig junius hó 6-án vétetett és adatott át az állam tulajdonába és a m. k. államvasutak igazgatóságának kezelésébe az 1879. évi XXVII. t. cz. alapján megvásárolt vágvölgyi vasút*) 141*088 kilométer üzleti boszszal, s e szerint az államvasuti hálózat hossza 1879. évben összesen 177*262 km-el növekedvén, 1879 év végével a m. k. államvasutak igazgatóságának kezelése alatt állott állami vasúti vonalak összkiterjedése 1969*785 kilométerre szaporodott fel, az 1878. év végével kezelés alatt volt 1792*423 kilométer üzleti hosszról. A fövámházhoz vezető szárnyvonalnak kiépítése és 1879. évi január hó 15-éu történt megnyitásával a budapesti összekötő vasút tervezett szárnyvonalaival együtt teljesen kiépítve és a közforgalomnak átadva lett. Az 1872. évi IX. t. cz. által engedélyezett, — illetőleg elrendelt építkezések közül**) e szerint még csak a központi *) Lásd bővebben a vágvölgyi vasút államosításának történetéről a »Magyar vasúti évkönyv« II. évfolyam 190—196 1. **) Lásd »Magyar vasúti évkönyv« I. évfolyam 323. lapon.