Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Közös vasutak - XIX. Magyar nyugoti vasút
466 Magyar nyugoti vasut-társulat. 1 maradt a fehriag-fridaui vonalszakasz kiépítésére irányzott törekvés, minthogy a tervezett bécs-uovi vasút kiépítése is abban hagyatott. A febring-fridaui vonalszakasz tervezési munkálataira 22,327 frt 93 kr. lett kiadva. A tervezésekre kiadott mindezen összegek fliggö terhek, melyek csak a tervezett vasutvonalak létesítése esetén térülendhetnek meg. A m. nyugoti vasút részére engedélyezett és kiépített vonal két részre oszlik, u. m. a) fővonal: Székesfehérvár-Grácz, b) szárnyvonal : Györ-Kis-Czell. A fővonalnak főiránya, mint ezt már a pálya neve is mutatja, túlnyomólag nyugoti. A magyar nyugoti vasút a cs. kir. déli vasut-társasággal közös és a tenger színe fölött 110 méter magasságban fekvő székesfehérvári pályaudvarból kiindulva, a déli vasútnak Újszőny (észak) felé és Nagy-Kanizsa (dél) felé irányuló kiágazásai között egy a déli vasúttal rövid távolságig közös és átlagosan két, egész három méter magasságit töltésen, két jelentéktelen bevágáson és a Nádorcsatornán át, l-66°/oo csekély lejtékben nyugot felé majdnem egyenes irányban egész Zicbyfalva Kis-Keszi állomásig halad. A pálya Zichyfalva Kis-Keszi állomás mindkét oldalán, mintegy s/i mértföld bosszúságban vízszintes és egyenes irányban a Nádorcsatorna által kiszárított nagy terjedelmű ingoványos kis — illetőleg nagy Sárrétet átszelvén, 6'66°/oo méter legnagyobb emelkedéssel a vár-palotai állomást éri el anélkül, hogy valamely jelentékenyebb műtárgyat vagy nevezetesebb helységet érintene. — Vár-Palotáról esések és emelkedések között váltakozva Pét (fürdőhely) megállási helyet érinti és innét meglehetős sok kanyarulatokban Hajmáskér állomáson át a veszprémi állomásig vezet. Veszprém a hasonnevű megye székhelye, jelentékony bor- és fakereskedést űz. A pálya Veszprémtől 10%o legnagyobb emelkedéssel és 400 méternyi legkisebb sugárú kanyarokban Herend állomáson át — mely az ottani hírneves porczellángyár és jelentékeny mészszállitmányai miatt nevezetes, — a szt.-gáli állomásnáli viz-választékig halad, és itt eléri a tenger szine feletti 371 méternyi magasságot. Innét a pálya folytonos esésben (legnagyobb 10°/oo) és 350 méter sugárú kanyarokban, bosszú kibontakozás után Városlőd állomáson át Ajka állomásig húzódik. A Herendtől Városlődig terjedő vonalszakaszon az épités tartama alatt jelentékeny földcsuszamlások voltak elháritandók. Ajka állomás kiágazó pontját képezi a 7 kilométer bosszú, a Csingervölgybe vezető és a bécsi »Kohlen-Industrie-Verein« tulajdonát képező szabályszerű távnyomú kőszénpályának. A pálya Ajkáról 8-33°/oo legnagyobb eséssel a Torna patakon egy két nyilású 15 méter (2X7'5) bosszú vashídon áthaladva és Devecser állomást érintve, a somló-vásárhelyi megállási helyig vezet, melynek közelében a bortermeléséről hires Nagy-Somlóhegy fekszik. Innét Tüskevár állomáson, a Marczal folyón és csatornán áthaladva, Boba-Jánosházáig húzódik. Ezen utóbb emiitett állomástól kezdve a pálya északnak fordul és ezen irányát egész Kis-Czell állomásig, (a tenger szine felett 133 méter
