Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - I. Alföld-fiumei vasút

Alföld-fiumei Yasut-társulat. 3 Történeti adatok. Az alföld-fiumei vasút kiépitésénekeszraéje már az 1843-iki magyar országgyűlésen fölvettetett, s később 1854. évben a birodalmi vasúthálózati tervezetben a szeged-szabadka-eszéki vasutvonalat szintén fölvéve találjuk. Ezen eszme azonban csak 1862. évben közeledett a megvalósulás felé, — a midőn egy társulat a Nagyváradtól Csabán, Szegeden és Szabadkán át a Dunáig vezető fővonalnak, — továbbá Szentes, Zombor és Bajára vivő szárnyvonalaknak kiépítését czélba vévén, erre az előmunkálati engedélyt 1863. évi márczius hó 29-én meg is nyerte. — Az előmunkálatok oly gyorsan befejeztettek, liogy már 1863. évi augusztus hó 24-én megtartatott a Csaba-szegedi szakasz közigazgatási bejárása, s miután az akkoron uralkodott inség enyhítése végett a környék lakosságának kereset volt adandó, — az államkormány 750,000 frtot engedélyezett az alépítményi munkálatok azonnali megkezdésére. Az emiitett társaság eközben az 1864. évi május hó 3-án kinyert engedély alapján a Dunától Eszékig és tovább Fiúméig vezetendő vonalak előmunkálatait is foganatba vette. Az 1864. évi kedvező aratás s a vonalak engedélyeért pályázó consortiumok versonyzése miatt azonban a megkezdett épités abbanhagyatván, csak 1866. évben folytattatott az alépítményi munkálat, az ínséges állapotok enyhítése czéljából a kormány által 800,000 frt újabb hitel engedélyeztetvén a munkálatok folytatására. 1867. évi február hó 17-én a szegedszabadkai szakasz közigazgatási bejárása is megejtetvén, a földmunkálatok e szakaszon is megkezdettek, de 1868. óv május havában ismét beállittatott a munka, melyre ez ideig 1.100,000 frt lett kiadva. Az időközben megalakult magyar kormány az alföld-fiumei vasút kiépítését erélyesen czélba veven, számos consortium versenyzett az engedély elnyeréseért, melyek közöl a gróf Langrand-Dumonceau és a magyar általános hitelbank, a hitelintézet, a darmstadti hitelbank s több bécsi bankházakból alakult két consortium versenyzett egymással, ugy hogy minden más pályázót háttérbe szorítottak. Az utóbb nevezett consortium végre egyesülvén az első, — az előmunkálati engedélyeket birlaló consortiummal, — 1867. évi november hó 13-án a kormánynyal megkötötték az engedélyezési szerződést, melynek alapján az 1868. évi junius hó 20-án szentesített VIII. t. cz. által az alföld-fiumei vasút nagy várad-eszéki részére vonatkozó engedélyokmány kiadatott. Az engedélyokmány szerint az engedélyesek, u. m. a magyar általános hitelbank, a szab. cs. k. osztr. ipar- és kereskedelmi hitelintézet, a darmstadti kereskedelmi és iparbank, Haber Sámuel, gróf Károlyi György, gróf Károlyi Sándor, Königswarter Móricz, báró Rothschild Anselm, Schey Frigyes, Sebnapper Antal, Schossbergcr S. M. ós fiai, báró Sina Simon, Todesko Hermann fiai, Trefort Ágost, Wodianer Móricz és Albert jogot nyertek egy Nagyváradtól Eszékig vezető s a nagyvárad-kolozsvári pályával kapcsolatos mozdonyvasut, valamint egy Eszékről Baranyaváron át Villányra kiágazó szárnyvonal építése és üzletére. A főpálya az engedélyokmány szerint Nagyvárad és Eszék 1*