Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - I. Alföld-fiumei vasút
4 Alföld-fiumei vasut-társulat. között érinti Szalontát, Sarkadot, Gyulát, Csabát, Orosházát, IToldMező-Vásárbelyt, Algyőt, hol a Tiszán, — Szegedet, Horgost, Szabadkát, Zombort, Erdödöt, bol a Dunáu átkel, és végre Eszéket. A szárnyvonal Eszékről Baranyaváron át egyenes irányban Villányra megy, bol a pécs-mobácsi vasúttal egyesül. — Az engedélyezett pálya NagyVáradon a nagyvárad-kolozsvári, Csabán a tiszavidéki, és Villányban a mohács-pécsi vasutak pályaudvarait közösen fogja használni. — Nagyváradnál és Csabánál a nagyvárad-eszéki irányban átmeneti állomások létesítendők. Szegednél a pályaudvar a személyforgalom érdekében a es. k. szab. államvasuttársaság indóházával sinút által összekapcsolandó. — A terület megszerzése, valamint a pálya alépítménye egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sinútboz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Ha azonban a forgalom annyira gyarapodnék, bogy az átlagos bruttójövedelem évenkint és mértföldenként 120,000 o. é. frtot ezüstben egymást követő két évben fölülhaladna, akkor az engedélyesek egy második sínűtat kötelesek elkészíteni minden kártalanítás nélkül. A maximai emelkedési viszony 1 : 200. A kanyarodásoknak a nyilt pályán nem szabad 2000'-nál kisebb félátmérővel birniok. A dunai átkelés nem állandó bid, hanem úgynevezett vasutrév által eszközlendő- A kormány azon kiadásait, melyek a Csaba és Szabadka között megkezdett vasúti építkezésekből fölmerültek s az átadás napjáig fel fognak merülni, az engedélyesek kötelesek alföldi vasuttársasági, névszerinti értékű (pari cours) és kibocsátásuk napjától kamatozó részvényekben visszafizetni. Ezen részvények kiadása a kormány részére az első részvény-kibocsátással egyidejűleg történik. — A közös pályaudvarok használata után fizetendő járadék az üzleti költségek közt fölszámitható. — Legmagasabb árszabás mértföldenként és pedig utasoktól egy személyért posta- és személyvonatoknál: I. osztály 36 kr.; II. osztály 27 kr.; III. osztály 18 kr.; IV.'osztály fedett állóhelyi! kocsi 9 kr. Gyorsvonatoknál e díj 20 százalékkal felemelhető. — A kormánynak fentartatik a jog, a vegyes vonatoknál a maximai árszabásokat20°/ 0-al leszállítani. Az árúkat illetőleg közönséges gyorsaság mellett mértföldenként és vámmázsánként legmagasabb árszabás: I. osztály 2 kr.; II. osztály 2V 4 kr-; III- osztály 3 2/ 4 kr. Kivételesen egész kocsirakodásokért vámmázsa- és mértföldenként gabona, liszt, tűzi- és ácsfa, érezek, talpvasak után az első 10, 20 mértföldön alóli, 20—30 mértföldig s 30 mértföldön fölül kivételes árszabásnak van helye. — Ugyanezen távolságokban kivételes árszabás alkalmazandó a kősó, szén, coaks, briquetts és sajtolt tőzeg, épületkő, tégla és kavics szállítmányokra. — Az egyelőre 5 évre megállapított maximai árszabás a kormány által 5 évről 5 évre szabályozható és pedig csakis az engedélyesekkel egyetértöleg, ha a szabályozást megelőző 5 év közöl legalább 2 évben a biztosított államsegély igénybe nem vétetik; ellenben ez engedélyesek előzetes meghallgatása után az esetre, ha az 5 év alatt nem fordulna elő két segélymentes év. A biztosítási és mellékilletékek legmagasabb tételei, a többi tárgyak fuvara, a mellékdijak megszabása, azon tárgyak osztályozása és egyéb forgalmi batározmányok az en-
