Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - XIV. M. kir. államvasutak
29S AI. kir. államvasutak. át Cameral-Moraviczáig, mely forgalmi szempontból a pályának legjelentékenyebb közbenesö állomását képezi. — Ezen vonalrészen a pálya részint sziklába bemetszve vau, részint a Dobra folyóba építve; a Dobra folyót 4 vasszerkezetű rácshidon baladja át, melyek nyilasa 23'6 métertől 28 6 méterig terjed. Az ezen részen levő 6 alagútnak hossza 741 métert tesz. — A cameral-moraviezai állomástól a pálya 16°/oo emelkedéssel a Dobra völgyét követi, Dobra község közelében átmetszi a Luiza-uíat és Skrad mellett a Dobra forrásai fölött, a Kapella hegység legmagasabb ágazatait éri el, hol az 1233 méter hosszú Kupjak alagúton áthaladva, vízszintesen, őserdőkkel födött liegylánczolaton 39 méter legnagyobb magasságú töltések és nevezetes bevágásokon, továbbá a 370 m. hosszú Lusica és a 198 m. bosszú llezsnyák alagúton halad át s a dalnicei állomásra ér. Innét a pálya 16%o emelkedéssel a Susica völgy meredek oldalain vonul; távolabb a 88 méter bosszú Bukovac alagúton halad át, s a 336 méter hosszú Slame alagútat éri el 836 méter absolut magasságban, melyen a Kapella hegység két kiágazásának legmagasabb gerinczét metszi át, ez képezvén a pályának legmagasabb pontját. — Ezen helyről 25%o lejtéssel esik a pálya a fuzinei völgy felé, hol a Sicanca völgyön egy 25'0 méter magas bidon vonul át a fuzinei állomásba. — Ezeu gyönyörű fekvésű völgyben vannak a vizemelö müvek, két kapcsolt gőzgép egyenként 36 lóerővel és két 8 lóerejü gőzgép, melyek a pályát Buccariig a szükséges vizzel ellátják. A fuzinei állomástól ismét 16°/oo-al emelkedvén s a hegyoldalakat követvén, az 522 méter hosszú Kobilyák alagúttal az utolsó hegylánczon halad át, s az erdős magaslaton fekvő Lié állomást éri cl, mely a pályának legmagasabban fekvő állomását képezi és 816 méter magasságban fekszik a teuger színe felett. Innét a pálya 25°/oo lejtéssel folytonosan esik a fiumei tengerpart felé. Ezen vonalrészen a pálya meredek és kopár hegyoldalokon vonul el. Az itteni állomások Plase, Meja és Buccari, mely utóbbi két állomás közt a pálya két kisebb alagúton hatol át, távolabb pedig 25 méter magas töltéseken és szintoly mély bevágásokban Szent-Anna mellett a Recina-völgyét és folyót éri el, melyet egy kő- és vasszerkezetű bidon átszelvén, a 447 méter hosszú Kalvárialiegy alagúton át a tenger közvetlen közelében fekvő fiumei pályaudvarba ér. A fiumei pályaudvar 1400 méter hosszú s területének egy része feltöltés által a tengertől erőszakoltatott ki. Ugyanott közvetlen összeköttetésben van a cs. k. szab. déli vasut Szt.-Péterfiumei vonala számára épitett pályaudvarral is. Három épités alatt álló molo s az ezek közt létesülő part által a pályaudvar a kikötővel közvetlen összeköttésben álland. A károlyváros-fiumei vonalnak vizzel ellátása átalábau nagy nehézségeket okozott, miért is a föntemlitett fuzinei vizmüvön kivül még a következő vízvezetékek előállítása vált szükségessé : GeneralskiStollban és Ogulinbau két, egyenként 8 lóerejü gőzgép, külön-külön 2500 méter bosszú vízvezetékkel. Természetes esésű vízvezetékek