Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XIV. M. kir. államvasutak

M. leír. államvasutak. 297 beim és társa bécsi czég a törvényben megbatározott átalány-öszszegért teljesítette, — a demje-zákányi vonalrész kiépítését pedig a drávai 239 öl hosszú hiddal együtt 547,800 frt átalány-összegért Gregersen és társa vállalkozó hajtotta végre. — Az épités 1868. év nyarán megkezdetett, — s a vonal 1870. évi január bó 4-én a közforgalomnak átadatott. A területi viszonyok elég kedvezők valának; nagyobb töltések és bevágások a Dráva áthidalása következtében csak Lepavinanál voltak szükségesek. — 1870. év őszén Lepavina és Kőrös között több töltés és bevágásnál jelentékeny földcsuszamlások fordultak elő, melyek helyreállítása 150,000 frtba került. 2. Károlyváros-fiumei vonal. Ezen vonal kiépítésére irányzott törekvés kezdete messze időkre vihető vissza. Már az 1843-ki országgyűlésen megpendítette e vasut kiépítésének eszméjét az akkori dalmát kormányzó, s habár az 1848-ki törvényhozás a vasut kiépítését a 30-ik t.-cz.-el el is határozta, — mégis csak terv maradt a vasut kiépítése egész 1867. évig, a midőn a kormányra lépett új ministerium újra kedvencz eszmeként karolta föl a vasútnak az ország által is hőn óhajtott kiépítését. — A vonal nyomjelzése 1867. évi szeptember hóban tehát megkezdetett s a reá következő év közepén annyira előre lialadt, liogy az elkészített tervek alapján e vonal építésének kiadása már megtörténhetett volna. — Az 1868. évi XL1X. t.-cz. már el is rendelte e vonal kiépítését; azonban részint a kimutatott nagy tőke-szükséglet, részint a politikai viszonyok csak 1869. évben tették lehetségessé c vasut kivitelét, egyik inditó okul szolgálván az épités megkezdésére a íinmei kikötőnek államköltségen elrendelt s megkezdetett kiépítése. — E vasútvonal hivatva volna az ország fővárosa, az alföld és a tenger közötti közvetlen forgalom közvetítésére. — A 22.140,000 frtra előirányzott vonal kiépítése az 1869. évi julius hó 24-én kötött szerződéssel a frauezia-magyar és franczia-osztrák bankok és dr. Pongrátz Oszkárnak adatott át 19.870,650 frtnyi átalány-összegért, A bevégzési batáridő 1873. augusztus hó 13-ra tűzetett 10. Ezen vonal rendkívüli föld- és sziklamunkái, valamint müépitménycinél fogva az eddig épített legnehezebb hegyi pályákhoz sorakozik. — Károlyváros mellett a déli vasut pályaudvarából indul ki s a Kulpa folyót 3 nyílású, összesen 103-56 méter hosszú vasrácsbidon szelvén át, a Mreznica völgyében folytonos emelkedéssel halad, mig dombos vidéken Dugaresát s később Generalski-Stollt éri el. — Ez utóbbi állomástól a pálya Mreznica és Globornica völgyek közt vonul cl s a Globornica völgyben létesitett 29 méter magas útvezetéken áthaladva, a fönsíkon a tuiui állomást éri el. — Innét a pálya folytonos emelkedéssel s a tuincicai mélységen 30 0 méter magas töltésen áthaladva, jelentékeny szikla-bevágásokban a skradniczi nyergen éles ivekkel fejlődve, a Dobra-völgy ogulini fönsikjára ér. Az ogulini állomástól a regényes Dobra-völgyben vonul jelentéktelen emelkedéssel Hraljin, Gomirj és Verbovszko községeken