Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

Magyar északkeleti vasut-tíirsulat. 161 lenségek, melyek már ekkor a külföldi fővállalatokkal felmerültek, kívánatossá tevék ezen vonal építésének kivitelét hazai vállalko­zóra bizni. Az 1-ső pont alatt kitüntetett összeg az előmunkálatok beszer­zésére fordíttatott. A forgalmi eszközöket a társulat pályázat útján maga szerezte be, az illető kormánybatóság közbenjöttével. A közbenesö kamatok alapja a társulat által kezeltetett. Gyengö László, mint fővállalkozó, szerződésszerüleg átvette a mértföldenkénti 230,000 frt átalányösszegért az épitésnek szigorúan azon kötelezettségek értelmében történendő kivitelét, melyeket a tár­sulat a kormáuy iráuyában magára vállalt, és kötelezte magát nevezetesen arra, bogy az épités megkezdésére és befejezésére nézve az engedélyokmányban megállapított batáridőket pontosan megtar­tandja; az ungvár-csapi és kisvárda-nyiregyházai részvonalakat pedig még azon batáridőket megelőzőleg, vagyis az idevágó törvény kihir­detésétől számitott 21 bó alatt annyira elkészíti, hogy annak alapján ezen vonalak korábbi megnyitását a m. kir. kormánynál kérelmezni lebessen. A politikai bejárások megtartattak: az ungvár-bezdédi vonalrészen 1870. deczember 13-án, a nyiregyháza-bezdédi vonalrészen 1871. april 20-án, és a vonalnak az ungvári pályaudvarból a kincstári faraktárakig folytatólag kiépítendő részén — minthogy annak iránya és kiterjedése iráut a magyar kir. pénzügyi ministeriummal hosszas tárgyalásokat kellett lefolytatni, 1872. — május 27-én. Az épitési fővállalkozó e közben a munkálatokat még 1870. no­vember havában megkezdette; de már 1871. évi deczember 8-án a csődöt is bejelentette, mi által az épitési munkálatok félbesza­kadtak. Az igazgató-tanács oda irányozván törekvéüt, hogy az épités mielőbbi folytatását és befejezését lehetővé tegye, mindenekelőtt constatálta a szerződésnek a Gyengö-fővállalat által történt meg­szegését, s a hátralevő teljesítményeknek a fővállalkozó költségére és veszélyére leendő kiadása iránt pályázatot hirdetett. A benyújtott ajánlatok közül Pscherer N. czég ajánlata nemcsak a legolcsóbbnak mutatkozék, — a mennyiben más versenyzők 512,000—659,000 forintra menő tőkeszaporitás iránti igényeikkel szemben, ő csak 423,000 frtot, tehát legkevesebbet követelt, — hanem kívánatossá tették nevezett czég ajánlatának elfogadását azon fontos okok is, melyek szerint egyedül ö volt azon helyzetben, hogy a Gyengő-féle csődtömeg által az épités újra felvétele ellen gördített akadályokat hosszasabb perlekedés elkerülésével elhárítsa. A szerződés a még hátralévő teljesítmények kivitelére nézve tehát 1872. január hóban Pscherer N. czéggel megköttetett, — mely czég kötelezte magát arra, hogy a csődtömeg irányában fenlévö minden nehézségeket bizonyos határnapig elhárítja és ugyanazon napon a munkálatokat az egész vonal hosszában megkezdi. Magyar vasúti évkönyv 1878. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom