Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút

1G8 Magyar északkeleti vasut-társulat. A teljesítmények 1871. deczember 1-sei állományát az előbbi vállalkozónak e ezimen kifizetett összegek teljes elismerése mellett nevezett czég — tale quale — átvette, s kötelezte magát, az összes már kész állapotban lévő munkálatoknál netalán szükségesnek mutat­kozó mindennemű helyreállítások megtételére. A megnyitási határidők következőleg lettek meghosszabbítva: 1. csap-ungvári vonalrészre nézve 1872. évi junius hó l-ig, illetőleg 27-éig; 2. a nyiregyháza-fényeslitkei részvonalra nézve 1872. évi augusztus hó 1-éig; 3. a vonal többi részére nézve 1872. évi november hó 15-ig. Az új épitési fővállalat által eszközlendő összes teljesítményekért az eredeti — mértföldenkénti 230,000 frtnyi — kereseti összegen felül, az egész vonal után még 423,000 frtnyi tőkeszaporitás, mint átlagos pótlék szavaztatott meg. A tisza-, latorcza-, karuaszi és ungi nagy fahidak, mint a vonalon lévő legnagyobb és legfontosabb müépitmények kiépítését, Pscherer N. czég fővállalkozó szerződésszerű kötelezettsége értel­mében Gregersen és Bandeson szilárd czégre ruházta. Azonban az új fővállalat sem fejtette ki az épitési munkálatok körül a kellő erélyt, s elhanyagolta nevezetesen munkásainak és szállítóinak rendes kifizetését, daczára annak, hogy üzleti tőkéjének nagyobbitása szempontjából részére 1872. márczius havában 00,000 fi t jelzálogkölcsön engedélyeztetett; mely körülmény a társulatot — az épités ismét bekövetkezhető félbeszakításának elhárítása szempont­jából azon rendszabályhoz nyúlni kényszerité, hogy 1872. julius 1-től kezdve szigorúbb ellenőrködés alkalmazása mellett, az alvállalko­zóknak, szállítóknak és munkásoknak teljesítendő fizetéseket a fővál­lalat helyett, annak rovására előlegezésképeu teljesítse. Egyedül e módon sikerült a megnyitási határidők már bekövetkezett elhúzódá­sának gátat vetni. S ezen eljárást kénytelen volt akkor is követni, midőn az ekként teljesített fizetések összege a fővállalatnak szerző­désszerű illetményeit már felülhaladta, — miután nevezett fővállalat további tőkék beszerzésére megnyerhető nem volt, a munkálatok beszüntetése pedig ki számitkatlan károkat okozott volna. Azon áldozatoknak, melyeket a társulat e módon nagymennyi­ségű s csak per utján behajtható összegek előlegezése által hozott, lehet csak köszönni azt, hogy a nyiregyháza-ungvári vonal lassan­ként egész hosszában kiépítve, s az üzletnek átadva lett, és az állami kamatbiztositás élvezetébe lépett. A nyiregyház-ungvári vonal következő sorrendben lett meg­nyitva s a forgalomnak átadva: 1. a csap-ungvári vonalrész 1872. augusztus 25-én; 2. nyiregykáza-kisvárdai vonalrész 1872. november 20 án; 3. kisvárda-csapi vonalrész 1873. február 4-én; 4. az ungvári zugóvonal 1873. márczius 30-án — tehát az enge^ dély elnyerése napjától számított 2 év és 9 hó alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom