Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

IV. A bécsi „Austro-Fiat” vállalat licence alapján, „Rába-AF” gyári jelzéssel készült különféle könnyű gépkocsik 26

gok körében voltak közkedveltek. Különleges felépítményekkel ellátva — mint tartálykocsik, locsoló és háromoldalra billenős kommunális kocsik és végül Magirus-gépezetes 26—36 méteres tolólétrás autók — nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki (Győr, Debrecen, Pécs, Szeged stb.) közszolgáltatási üzemeknél igen jó hírnévre tettek szert. Mint autóbuszok 30—35 személyig főként az „03N" és „03,5N" típusok jutottak előtérbe. Az előbbiek hátsó peronnal mint városi, az utóbbiak pedig mint távolsági kocsik (60 km/h max. sebességgel) voltak használatban. A különleges 5,5—6,0 m tengelytávú ,,05N" típus pedig mint hátsó peronos 50 személyes autóbusz került forgalomba. A fenti „0"-jelzés ezen típusoknál a tehergépkocsik „L" típusjelzése helyett az autóbusz-gyártmányokra vonatkozik. A 36 méteres szegedi tolólétra autót a 19. ábra, a 4000 literes kombinált utcamosó autót a 20. ábra tünteti fel. IV. A BÉCSI „AUSTRO—FIAT" VÁLLALAT LICENCE ALAPJÁN, „RÁBA—AF" GYÁRI JELZÉSSEL KÉSZÜLT KÜLÖNFÉLE KÖNNYŰ GÉPKOCSIK Az ismertetett 3—5 tonnás „Rába—Krupp" gépkocsitípusokon kívül szükségessé vált a kisebb teherbírású, ugyancsak korszerűsített gyorsteherautók gyártása is. Ezt alátámasztja többek között az a tapasztalat, hogy a II. fejezetben leírt és még az 1914. évben szerkesztett lánchajtásos „Rába P" típusú 1,5 tonnás kocsik mind bel-, mind pedig külföldön igen keresettek voltak. Minthogy a PRÁGA ilyen könnyű típust nem gyártott és vele az együttműködés amúgy is megszűnt, szükségessé vált az ezen gépkocsikat hosszú évek óta gyártó Austro-Fiattal 1928-ban licencszerződés megkötése. Ezt a lépést indokolta egyrészt az a körülmény, hogy a Győri Waggongyár és a bécsi Austro-Fiat az időben közös bankérdekeltséghez tartozott, tehát az együttműködést egyrészt semmi nem akadályozta, másrészt Győrnek sem kellő ideje, sem gazdasági felkészültsége nem volt arra, hogy az említett „Rába P" típusból egy korszerű, modern, könnyű gyors tehergépkocsit kellő időben áttervezzen és kifejlesszen. Ezen könnyű gyorstehergépkocsik „Rába—AF" jelzéssel hat típusra tagozódtak: — Rába—AFe típus, magas alvázas, 3100 mm tengelytávval, a sebességváltóhoz csatlakozó kardángömbfejjel; — Rába—AFh típus, ugyancsak magas alvázú, 3600 mm tengelytávval és ennek megfelelően a kardáncsukló és a sebességváltó közötti betéttengellyel; — Rába—AFa típus ugyanaz, mint fent, de süllyesztett alvázzal; — Rába—AFk típus, egyenes alvázzal, 3600 mm tengelytávval és különleges konzolos rugózással; — Rába—AFs típus, magas alvázas, motor előtt beépíthető, centrifugális szivattyút meghajtó szerkezettel; — Rába—AFp típus, magas alvázas, sebességváltójából kiképzett különleges meghajtó szerkezettel, az alváz végébe beépíthető tűzoltószivattyúhoz vagy dinamóhoz. 26