Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)
II. A földalatti vasút terve és építése - Az első tervek
IL A FÖLDALATTI VASÚT TERVE ÉS ÉPÍTÉSE AZ ELSŐ TERVEK Az Andrássy úti villamosvasút építésére engedélyt kérő közlekedési részvénytársaságok számítottak az elutasításra; újabb műszaki megoldást kerestek. A magasvasút eszméjét elvetették, Balázs Mór 15 ötlete alapján a földalatti vasút építésének lehetőségét vizsgálták. A Siemens és Halske cég műszaki osztálya Schwieger Henrik főmérnök vezetésével és Wörner Adolfnak, a BVVV műszaki igazgatójának közreműködésével kidolgozta a terveket. A földalatti vasút leírását még ebben az évben (1893) Bécsben ki is adták, 16 szigorúan bizalmas jelzéssel. A földalatti vasút építésére teendő közös ajánlatra már 1893 febr. 18-án — a felszíni villamos építésére kötött szerződéssel egyszerre — megállapodást írt alá a BVVV és BKVT, amelyet a Siemens és Halske cég ugyancsak jegyzett. A cég által kidolgozott tervezet szerint az útszin alatt vezető vasút a B, terv volt, amellyel csak akkor jelentkeznek, ha a felszíni villamost nem engedélyezik. A szerződés az aláírást követő négy év múlva érvényét vesztette volna, ha ez alatt nem kapják meg az engedélyt. A megállapodás értelmileg megegyezik a két társaság 1894 jan. 17-én kötött, a földalatti vasútra vonatkozó új szerződésével, amely a későbbiekben az üzemszerződés alapját képezte. 17 Alig fél évvel az Andrássy úti villamost végleg elvető miniszteri rendelet kiadása után, 1894 jan. 22-én BVVV és BKVT benyújtotta közös ajánlatát a földalatti vasút építésére. Ezt megelőzően a Siemens és Halske cég 1894 jan. 3-án kelt levelében a földalatti vasútra kidolgozott terveit átengedte a BVVV-nek és a BKVT-nek a következő feltételek mellett: 1. Cég építi a vasutat, a berendezés és fölszerelés felett felügyeletet gyakorol, a kivitel és az üzem biztonságáért szavatosságot vállal. 2. Cégre ruházandó az összes villamoskészülék és kocsiberendezés szállítása, fölszerelése, azok szabadalmazott gyártmányaik. 3. Az összes gőzgépek, kazánok, kocsiszekrények és alvázak, az alkalmazandó építési anyagok, vasszerkezetek beföldi gyárak és szállítók útján szerezhetők be. 4. A különleges sínek is csak akkor vásárolhatók külföldről, ha hazai gyár nem vállalja elkészítésüket. 5. A BVVV és BVKT kötelezettséget vállalnak, hogy a kormánynál kieszközlik 1—2. pont alattiakat. 18 A Budapest fő- és székváros Tanácsához benyújtott ajánlatban engedélykérők megemlítve a villamos elutasítását, taglalták a földalatti vasút előnyeit különös tekintettel a közelgő millenniumi ünnepségekre és az eddigi elutasító indokokra. Hivatkoztak arra is, hogy a földalatti villamosvasút, mint első a kontinensen, emelné a főváros világvárosi jellegét. 15. A BVVV vezérigazgatója volt, a budapesti villamosvasút megteremtése érdekében kifejtett munkássága is jelentős. A földalatti villamos létrehozása körül szerzett érdemei elismerésére nemesi címet kapott. Címere heraldikai ritkaság; a címerpajzson a földalatti vasút stilizált alagút bejárata sínekkel és a villamosságot jelképező villámokkal. A címer tetején szárnyaskerék ábrázolás 16. Budapesten létesítendő földalatti villamos vasút tervezete Siemens & Halske-től, Bécs. 1893. Kiadja Siemens és Halske 12 p. 6 melléklet 17. Übereinkommen. . . és a csatolt A, és B, szerződés; A BKVT 1894 augusztusi levele a BVVV-hez és a csatolt szerződés; utóbbi részletesen tárgyalva az üzemvitel kérdéseinél FLT XI. 1516 C. 1. doboz 18. L. OLT Ker. Min. K. 229 658. cs. 1894—8 Alapszám 7573. 43963 sz. ügyirat
