Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

II. A földalatti vasút terve és építése - Az első tervek

A földalatti vasúthoz, mai fogalommal élve, ráhordó vonalakat is terveztek. Az Andrássy út belső végétől a Lánchídon át a Rudasfüdőig, másik vonalán a Pálffy térig szervezni kívánt társaskocsi közlekedés mellett megemlítették a tervezett Duna-parti villamosvonalat is, mint leendő kapcsolatot. Vállalkozók a földalatti vasút építését a következő előfeltételek megadásához kötötték: 90 évi engedélyidő, teljes bélyeg- és illetékmentesség mind az alapításra, mind az építésre, részvények ügyleteire, beadványokra, tervekre; 30 évi teljes mentesség minden állami és községi adó alól; a szállítási adók ill. a menetjegyek után fizetendő bélyegilleték elengedése; igénybe vett területek ingyenes használata; teljes mentesség a kövezet fenntartási és tisztítási kötelezettség alól; a benyújtott tervek elfogadása jelentős változtatás vagy megdrágítás nélkül; beleegyezés a csatorna- és csőáthelyezések kivitelébe, az üzem kezelésének, berendezésének a tervezetben foglaltak szerinti elfogadása; a maximális viteldíjak 15 évre történő közös megállapítása; az engedélyidő lejártakor a pályatest az alagúttal együtt a fővárosra háramlik ; külön részvénytársaság alapítható; a Városligetbe az engedélyidő első 25 évében más közúti vasút, az első 15 évben pedig újabb társaskocsi közlekedés ne engedélyeztessék. Kikötéseiket részletesen indokolták, hivatkoztak többek között arra, hogy e kedvezmények más közlekedési vállalatokat megilletnek (a hév vasutakat a bélyeg- és illetékmentesség, menetjegyek utáni illeték nem fizetés a társaskocsikat), végül csak ilyen feltételek mellett lenne a nagyobb tőkebefektetést igénylő vállalkozás rentábilis. Miután a vasutat célszerű lenne a millenniumi kiállítás idejére elkészíteni, kérték, hogy a terveken ne változtassanak, s mielőbb bírálják el a vasút ügyét. Az ajánlat másolatát a tervekkel és leírással együtt 619/1894. jan. sz. levelükkel a kereskedelemügyi miniszterhez is megküldték, kérve, hogy a földalatti vasút ügyét vegye pártfogásába. A földalatti vasút tervével szerencsés időpontban jelentkeztek. Az országos és a városi hatóságok már készültek a millennium megünneplésére. A nagyszabású kiállítást a Városligetbe tervezték, gondoskodni kellett a kiállítás közönségének szállításáról. Ezt a feladatot várhatóan jól meg lehetett oldani a földalatti vasúttal. Hozzájárult a hatóságok kedvező döntéséhez az a tény is, hogy az útszin alatt építendő vasút korának egyik legkorszerűbb közlekedési létesítményének ígérkezett, valóban emelhette Budapest világvárosi jellegét. Emellett a vasút az Andrássy út alatt futva nem hatott kedvezőtlenül sem az út felszíni forgalmára, sem elegáns jellegére. Elvben minden hatóság hozzájárult a földalatti vasút létesítéséhez. A konkrét kérdésekben mind anyagi vonatkozásban, mind a vonalvezetést, egyes műszaki kérdéseket illetően már voltak viták. Abban kivétel nélkül mindenki egyetértett, hogy a vasútnak el kell készülnie a millenniumi ünnepségek idejére, sőtaKözmunkatanácsnak az volt a határozott álláspontja, csak akkor szabad az építést elkezdeni, ha a vállalkozók garanciát vállalnak, hogy a kiállítás megnyitására a vasút elkészül. Ahhoz, hogy reálisnak mutatkozzon a megnyitás e kívánatos időpontja, valóban meg kellett gyorsítani az engedélyezéssel és építéssel kapcsolatos ügymenetet. Mielőtt rátérnénk az engedélyezési eljárások ismertetésére, a földalatti vasút első tervezetét leíró memorandum pontjait vegyük sorra, összehasonlítva azokat a megvalósítás során végrehajtott lényegesebb változtatásokkal. A földalatti vasútat un. kövezetalatti vasútként kívánták megépíteni, az utcák irányát követve kétvágányú pályával. A Vigadó utcából indulva a Gizella téren, Harmincad utcán, Erzsébet sétány mellett a Deák téren át a Váczi körút alatt az Andrássy útig, annak egész hosszában a Városligetig tervezték vezetni. A városligeti végállomást az artézi kútnál, ill. az ezredévi kiállítás kapuja közelében kívánták elhelyezni. A városligeti szakasz vonalvezetésének kérdésében többszöri tervmódosítás volt. A tanács mérnöki hivatala és a Közmunka-