Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)
II. A földalatti vasút terve és építése - A vasút építése
A földalatti vasút építkezésének első időszakára — 1894 aug. 6— dec. 29-ig — hiteles forrás áll rendelkezésünkre: Vojtek Ödön építésvezető mérnök által vezetett eredeti építési napló, amely azon túl, hogy pontosan nyomonköveti az építkezés menetét, bepillantást ad a nagyszabású építkezés hétköznapjaiba, beszámol a munkát hátráltató momentumokról, azok elhárításáról. Különösen figyelemre méltók azok a bejegyzések, amelyek az irodalomból kevésbé ismert fázisokat, kísérleteket írják le. A naplóvezető leírja a napi időjárást, a munkában résztvevők számát szakmák, ill. munkanemek szerinti fölosztásban. Egyetlen olyan bejegyzés van, amely időjárási akadályról számol be: az 1894 szept. 7-i éjjeli zápor miatt a munkagödröt 10 cm-es víz borította, amit kézi szivattyúkkal kellett eltávolítani. Az építkezés első napján, 1894 aug. 7-én — (aug. 6-án még csak Wünsch gyárában folytak az előkészítő munkák) — mindössze 13-an dolgoztak az építkezés első mozzanataként az Epreskert utcai víznyelő kút munkálatain. Egy héttel később már 167 fő vett részt a munkákban. A napló által tárgyalt időszakban legtöbben, 696-an, 1894 dec. 6-án dolgoztak a vasút építésén. (Az alvállalkozók munkásainak számáról a napló nem közöl adatot.) A vasút építésének későbbi időszakában naponta 1000—1200 fő is dolgozott. Az építés első heteiben vasárnap munkaszünet volt, aug. 26-tól már nem tartottak hétvégi pihenőt, de vasárnaponként általában csak csökkentett létszámmal, különböző előkészítő munkákat végeztek. A földalatti vasút építését az engedélyokiratban foglaltakkal ellentétben „célszerűségi okokból" nem a belvárosi szakaszon, hanem az Andrássy út külső részén kezdték meg, a Vegyes Bizottság határozata alapján. A kereskedelemügyi miniszter, a belügyminiszter, a Közmunkatanács és a fővárosi tanács megbízottjaiból álló bizottság, amelynek feladata volt a már korábban említetteken kívül az építés ellenőrzése és az esetleges műszaki problémákkal kapcsolatos döntés is, minden héten pénteken délután ellenőrzést tartott az építkezésen. Itt említjük meg, hogy az építkezés ütemezésének megváltoztatása később ürügyül szolgált a fővárosi tanácsnak, hogy az építési határidők be nem tartása miatt megtorló intézkedéseket kérjen a kereskedelemügyi minisztertől. Az engedélyokirat 5. §-a értelmében az Andrássy út elejétől az Oktogonig terjedő szakaszon 1895 nov. l-ig, az Oktogontól a Városligetig 1895 dec. 31-ig az összes földfeletti munkákat be kellett fejezni. Az építési szakaszok megcserélése miatt a külső szakasz munkáit 1895 jún. 1-én (tehát jóval az előírt határidő előtt), a belső szakaszét 1895 dec. 31. előtt, tehát a második ütem határidejére befejezték, a panasz tehát nem volt jogos. 28 A második szakaszt is határidő előtt befejezték volna november végére, ha a főváros nem késik a csatornaáthelyezési munkákkal és az ugyancsak a főváros által megbízott vállalkozó idejében hozzákezd a burkolat helyreállításához. Az alagút építését az Eötvös utcától az Aréna útig terjedő építési szakaszon a részletes tervek jóváhagyását követő napon, 1894 aug. 13-án egyszerre két munkahelyen kezdték meg: az Eötvös u.—Csengery u. között és az Epreskert (Munkácsy) u.—Bulyovszky u. (Rippl-Rónai u.) között. Az építési területet 1,8 m magas palánkkal vették körül. A munka első fázisa a faburkolat felbontása volt az úttest teljes szélességében (13,35 m). Az Eötvös u-i első szakaszon aug. 14-én megkezdték a földmunkát, a II. szakaszon erre csak aug. 21-én került sor, mert itt lassan haladt a burkolat felbontása. A munkák párhuzamosan folytak az I. és II. szakaszon, valamint a víznyelő kútnál. Az építést 2—2 keresztutca közötti részenként előrehaladva végezték. A keresztezéseknél a forgalom biztosítására átjáró fahidakat állítottak fel. A naplóban több helyen olvasható utalás arra, hogy a földmunka és a kiemelt föld elszállítása nem a kellő ütemben folyt, az alvállalkozókat többször felszólították a munka gyorsítására. 28. Vö. OLT Ker. Min. K 229. 658. es. J896—8 Alapszám 1758 és FLT IV. 1407/b II 348/894; Az átadási határidővel (1896 ápr. 1.) kapcsolatban is panaszt tettek, a határidő be nem tartása miatt a kereskedelemügyi miniszterhez, de az nem látott indokot büntetés kiszabására. (14420/1896. II. ápr. 16-án kelt tanácsi levél a ker. min.-hez)
