Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

II. A földalatti vasút terve és építése - A vasút építése

Az építkezés egymás utáni fázisainak bemutatására az Eötvös u.—Csengery u. közötti szakasz építésének menetét részletesebben tárgyaljuk. Itt 8 m széles, 4,35 m mély munkagödröt készítettek. Aug. 25-én megkezdték a betonozáshoz szükséges dúcolások előkészítését, 30-án a Wünsch-féle szabadalmazott villamos üzemű betonkeverő gépek felállítását. Szept. 1-én megkezdték az oldalfal építést 2 beton keverőgép és kézi betonkeverő csapatok segítségével. 5 nap alatt 30 m hosszban készült el az oldalfal a kereszttartók helyének kihagyásával, a dúcolást itt eltávolították. A kereszttartók szintezésénél 1—2 cm-es differenciát találtak, ezeket kijavították. Szept. 8-án kitűzték az alapbetonozáshoz az irányt, az alapbeton alsó élét a sínkorona felső élétől 1 m mélységben határozták meg. Szept. 21-én az oldalfal a Csengery utcai áthidalásig készen volt, és ugyancsak elkészült 21 m alapbeton. Szept. 13—16 között az oszlopalátét saruk helyének kitűzését és a saruk elhelyezését végezték el. Az öntöttvas bordás oszlopalátét sarukat és a hossztartók közé elhelyezendő vasbetéteket a Schlick vasöntő és gépgyár, valamint az Oetl Antal-féle vasöntöde és gépgyár, a vasoszlopokat a Diósgyőri Vasgyár szállította. Okt. 4-én kezdték meg e szakaszon a vas kereszttartók, 10-én a hossztartók elhelyezését.

29 Okt. 13-án hozzákezdtek a boltozati betonozáshoz. A kereszttartók melletti szögvasak szegecselését okt. 15-én a Schlick vasöntöde lakatosai megkezdték, de a kész beton rázkódásokat szenvedett, ezért a szegecselés helyett csavarokat alkalmaztak. Okt. 16-án kezdték meg a beton feltöltés készítését. A gerinc felett 15, az oldalfalaknál 7 cm vastag betonréteget alkalmaztak. Okt. 17-én került sor az első szigetelő lapok elhelyezésére a tetőn. A földalatti vasútnál Biehn János aszfalt- és vegyészeti kátrány-termék gyára által előállított aszfalt-nemez szigetelést alkalmaztak, amely a gyakorlatban jól bevált. A 2 cm vastag, bitumenben áztatott nyers lemezt híg aszfalt oldattal kenték be, majd a betonra helyezték úgy, hogy a keresztszelvény szerinti hosszat egy darabból szabták, amely a kereszttartó alatt 10 cm-re nyúlt le. A 80 cm széles csíkokat 10 cm-es átfedő illesztéssel helyezték el. Az elhelyezett lemezeket azután először híg, majd sűrű aszfalt oldattal vonták be. Okt. 25-én a földfeletti munkák utolsó előtti fázisaként megkezdődött a faburkolat alatti betonozás, november végéig a faburkolat visszaállítását is befejezték. Az építkezés a többi szakaszon is hasonlóan folyt, kivéve a Bajza utca és Városligeti tó közötti szakaszt, ahol talajvíz nehezítette az előrehaladást, itt szádfal beépítésére is szükség volt. A talajvizes szakaszon három víznyelő kutat építettek, az Epreskert, a Bulyovszky és a Bajza utcánál. A kutaknál elektromos szivattyú működött. A Vegyes Bizottság a talajvizes szakaszon elrendelte az alapbeton felett és az oldalfalaknál is az aszfalt-nemez szigetelés alkalmazását. A szádfal pilótáit az alapbeton alatt 70 cm-re verték le. A talaj tömörítésére kavicsot használtak. A talajvizes szakasz építése során sok problémát okozott, hogy nem tömörítették eléggé a talajt; és a betonozást lágy talajon végezték. A napló által tárgyalt időszakban elkészült az Eötvös u.—Vörösmarty u. közötti szakasz, megkezdődött a Vörösmarty utcai állomás építése. Befejezték a Vörösmarty u.— Körönd közötti részt, megkezdték a Körönd—Epreskert u. szakasz építését, és az említett Epreskert—Aréna úti szakasz építése is folyamatban volt. A földalatti vasút építésének tárgyalása során meg kell említenünk az Aréna úti forgalmi telepen, a Vegyes Bizottság kívánságára épített kísérleti alagutat, amely 4 m hosszú, 3 m, azaz fél szabvány szélességű volt. Az építési napló több helyen is említést tesz az itt végzett kísérletekről. Aug. 18-án itt mutatták be a Vegyes Bizottságnak 3 kereszttartó között a boltozat betonozási módját, aug. 23-án kísérleteztek az aszfaltszigetelő lapok elhelyezésével. Szept. 24—25-én próbaterhelést tartottak. A kísérlet eredménye igen jó volt, a 33 175 kg terhelési súlyt 2,3 m

2 területen egyenletesen osztották el, két kereszttartó közötti boltozaton. A vertikális behajlás 0,1—0;2 mm; a horizontális elmozdulás 0,4 mm volt a megterhelt tartóknál. 29. A hossz- és kereszttartókat a Resiczai hengerműnél rendelték meg, de problémák voltak. A vasműben történt tengelytörés miatt augusztusban (1894) leállt a gyártás. Ez egyrészt határidő csúszást okozott, másrészt a gyár a további szállításokért magasabb árat kért. Vö. OLT Ker. Min. K. 229. 658. cs. 1894—8 91/F levél 2* 19