Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

II. A földalatti vasút terve és építése - A vasút építése

Ugyancsak az Aréna úti forgalmi telepen volt a földalatti vasút külön cement-vizsgáló állomása, amelyet a Mérnök Egylet szervezett a vasútnál alkalmazandó cement minőségének ellenőrzésére. A betonkészítéssel kapcsolatban is itt végeztek kísérleteket és próbákat. A vizsgálóállomás létrehozását az indokolta, hogy a földalatti vasútét megelőzően nem volt még Magyarországon ilyen nagyszabású betonépítkezés. A földalatti vasút építéséhez mintegy 50 000 m

3 betont használtak fel, ehhez megközelítően 60 000 m

3 dunakavicsra és 100 000 q cementre volt szükség. Az alkalmazott keverési arányok a következők voltak: alapbeton 1 : 8, oldalfal 1 : 7, tetőboltozat 1 : 6, kövezetalatti réteg 1 : 9 arányban portlandcement és kotort dunakavics. A talajvizes szakaszon az alapbetonhoz románcementet is kevertek: V2 rész portlandcement, V2 rész románcement, 8 rész dunakavics arányban. A Vigadó utca és az Eötvös utca közötti szakasz részletes építési terveit 1895 márc. 31-én terjesztették be engedélyezésre. Az építés e szakaszán a földmunkánál Könyves-Tóth Zaccaria-féle kotrógépet használtak. A föld és beton szállításra, ugyanúgy, mint az építés első szakaszánál, itt is ideiglenes sínpályát fektettek le. A vasút építéséről kiadott, 1895 ápr. 14—21 közötti „Heti jelentés" így számolt be a végzett munkákról: Földmunka folyt a Vigadó tér—Gizella tér; az Oktogon és az Eötvös u. között, a városligeti részen szádfalat vertek, alapbetont készítettek, vízlevezető csövet fektettek. A Bajza u. és a Városliget között szigetelőlemez, oszlop, hossz- és kereszttartó elhelyezés folyt. Aramvezetéket szereltek az Eötvös és a Bajza utca között. Folytak a csatorna áthelyezési munkák. A Köröndnél burkolatot építettek. Az építkezés kritikus pontján, az Oktogon téri főgyűjtőcsatorna keresztezésénél mindössze annyi változtatást eszközöltek, hogy a keresztezés helyén a csatornát téglaboltozat helyett vaslemezzel fedték. Még az építési munkák befejezése előtt, azzal párhuzamosan megkezdték a felszerelési munkákat, 1895 novemberétől a lejárócsarnokok elhelyezését is. A földalatti vasúti részvénytársaság 225/F sz., 1896 márc. 23-án kelt levelében már a vasút műtanrendőri bejárásának elrendelését kérte a kereskedelemügyi minisztertől. A minisztériumi főnérnök megállapította, hogy a vasút valóban olyan állapotban van, hogy az eljárás kitűzhető. A főváros tanácsa 1896 ápr. 2-án kelt levelében közölte a kereskedelemügyi miniszterrel a bejáráson résztvevő megbízottai nevét. Egyben közölte, hozzájárul, hogy a műtanrendőri bejárás alkalmával állapítsák meg a vasút ideiglenes menetrendjét is.

30 Az 1896 ápr. 11-én megtartott műtanrendőri bejárás alkalmával azonban nem adták meg az engedélyt a vasút megnyitására. A jegyzőkönyvben rögzített fontosabb hiányosságok a következők voltak: a földalatti vasút áramfejlesztő telepén a tartalék felszerelés üzemképes állapotba helyezendő, az állomásokon és a kocsikban a felirati táblák pótlandók, gondoskodni kell a jegyváltás megoldásáról. Az állomások világítása, telefon készülékei üzemképessé teendők, az állomási biztosítóberendezések és a vonali kanyarjelzők felszere lendők, néhány állomáson a hiányzó peronrácsok pótlandók, a gyalogátjáró közlekedésre alkalmas állapotba hozandó és próbaterhelése megtartandó, a felszíni szakasz bekerítendő. A forgalmi személyzetet fel kell esketni. A felsorolt hiányok pótlása után a vasúti és hajózási felügyelőség engedélyt adhat, újabb eljárás összehívása nélkül, a földalatti vasút üzembe helyezésére. Az ideiglenes menetrendet megállapították: reggel 6 órától este 11 óráig közlekednek a járművek, 4 perces indítási közzel. A földalatti vasút építése az előirányzott költségvetést nem lépte túl. A 3 600 000 frtban előirányzott építési költségekkel szemben a tényleges végösszeg 3 561 831 frt 53 kr-t tett ki. Ebből 1 951 236 frt 22 kr volt az alépítmény teljes kiadása, a pálya berendezése és felszerelése 19 211 frt 33 kr-t, a jelző berendezés és telefon költségei 28 206 frt 45 kr-t tettek ki. Forgalmi eszközök beszerzésére 255 577 frt 56 kr-t fordítottak.

31 30. OLT Ker. Min. K 229. 658. cs. 1896—8 Alapszám 1758. 21980 sz. ügyirat 31. Zusammenstellung der Baukosten der Franz Josef elektrischen Untergrundbehn zu Budapest, FLT XI. 1516 C. 3. doboz