Csillag Miklós - Varró József: „Franz I” a Császári-Királyi Szabadalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság első gőzhajója (A Közlekedési Múzeum Közleményei 3. Budapest, 1968)

A „FRANZ I" nevű gőzhajó megszületésének és további sorsának története

dott; ezek célja is inkább az volt, hogy a közönség megismerje az új közlekedési eszközt s megbarátkozzon vele. 1831. február i-én megkezdődött a rendszeres járat Bécs és Pest között. A „FRANZ I" nevű gőzhajó rendszeres járatása kapcsán felmerül a kérdés,, hogy az osztrák fővárosban alakult hajózási társaság miért nem az oszt­rák Dunaszakaszon indított rendszeres járatot ezzel a gőzhajóval, miért küldte azt Magyarország felé úgy, hogy az útvonal nagyobb ré­sze magyar Dunaszakaszra essen? ... E kérdésre a választ Korwik Ottó, a DDSG vezérigazgatója adja meg „Die Anfänge der Donaudampfschiffahrt Ín Österreich" című cikkében, mely a Társaság által 1937-ben kiadott könyvben [12] jelent meg. Eszerint, ennek poli­tikai és gazdasági okai voltak. Metternich - mint ahogy fentebb már említettük - régen kacsintgatott a török uralom alatt álló, ipari és kereskedelmi szempontból sok előnyt jelentő Duna menti balkán államok felé, és féltékenyen nézte az orosz cároknak ide irányuló behatolási szándékait. Kapóra jött tehát Metternichnek a természetes összeköttetést jelentő dunai úton a gőzhajózás bevezetése és ezért támogatta Andrews és Prichard gőzhajóépítési ajánlatát, s ez volt ve­zérlő gondolata és célja elsősorban a bécs-fekete-tengeri gőzhajózás kifejlesz­tésének. Ez volt az oka, hogy a bécs-linzi rendszeres gőzhajójáratokat csak 1837-ben indították meg. Arra nézve, hogy mily eredménnyel végződött a „FRANZ I" nevű gőzhajó­val megindított rendszeres járatok első (1831) esztendeje, tiszta képet ad a Tár­saság igazgatóságának 1832. év júniusában, újabb részvények jegyzésére kiadott felhívása: „Az 1830-ik esztendőben készült „I FERENCZ" nevű gőzhajó 1831-ben kezdé rendes pályá­ját el. Utazási jövedelme nemcsak az úti költségeket téríté meg, hanem mivel a' mellett, hogy a' görcskórság szerencsétlen idejében huzamos vesztegléssel munkátlanul hevert, az Igazgatóság' több ágú kiadásait is visszapótló, belőle fizettetik ki a' részvényesek kamatpénzei, 's végre még egy kis maradékrész a* tartalék-tőkéhez (reserve-fond) is tétetett. így tehát ama' kétségek T mellyek előbb a' próba-intézet iránt keletkeztek, tudniillik, hogy i) a gőzhajózást a' Dunára nem alkalmazhatni 's 2) hogy ha ez a' Dunán divatba jövendene is, a' reáfordítandó költsé­geket nem hozná be, már eldöntettek; de ezzel az intézet még nagy célja korán sincs elérve; melly nem egyedül abból áll, hogy egy hajó, mint csupán próbahajó, sikerrel készüljön el, hanem hogy a' hajózást a' hatalmas Duna-folyamon, melly jobbadán az ausztriai császári 's magyar királyi tartományokon halad keresztül, gyorsabb és biztos szállítás-móddal életbe is hozza. Hogy tehát e' czélhoz közelebb járuljon 's az erre nyert privilégiumnak megfeleljen, nem állapodhatik abban meg, hogy már egy gőzhajót létre 's divatba hozott; sőt mivel az intézet terjedelme a részvények tulajdonosai érdekein alapul, az intézet hatósága pedig fokonként foganatosb lábra kap általa, czéljával egyezőnek látja ennél fogva e' gőzhajózási társaság igazgatósága, tisztköré­hez képest kiragadni az intézetet eddigi úgyszólván csecsemő állapotjából, 's nagyobb díszletre magasítani, mit az által gondol legsikeresebben elérhetőnek, ha ezennel új részvényességre meg­hívást hirdet még két új gőzhajó-építés végett, mellynek egyike 30, másika pedig 50 lónyi erejű lenne, az első Győr 's Pest, az utóbbi Pest és Zemlin közt futhatná hasznos szolgálatát, pályáját. - Tökéletes kiállításokra, Angliában készült erőműveket hozatni szándéka hozzá, mivel ezeknek biztos és tartós jósága iső FERENC gőzhajónál is annyira bebizonyult Mi az első gőzhajónál csak próba és merészlet volt, már most megszűnt az lenni

Next

/
Oldalképek
Tartalom