Csillag Miklós - Varró József: „Franz I” a Császári-Királyi Szabadalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság első gőzhajója (A Közlekedési Múzeum Közleményei 3. Budapest, 1968)
A „FRANZ I" nevű gőzhajó megszületésének és további sorsának története
Szabad hajózást eszközleni, Bécstől a' Tengerbe, milly felséges gondolat! s hála a' gőzhajófeltalálásnak, hogy ez nem képtelenség többé!" [13] így végződött tehát az első, rendszeres járatokat fenntartó 1831. esztendő. Ez az eredmény eloszlatta a még fennállott kételkedést és aggodalmat a gőzhajózás jövedelmezősége felől, és előmozdította annak felismerését, hogy az üzemi eszközök fejlesztése és szaporítása a vállalat jövedelmezőségét csak növelné. Az 1831. év tavaszán a próbautakat is tovább bővítették; erről az „Österreichischer Beobachter" április 5-i száma ad hírt: ,,A gőzhajó március ié-án indult el Pestről Zimonyba, ahová 18-án megérkezett; ezt az utat 37 óra és 4 perc alatt tette meg; íjo utas volt a fedélzetén. Zimonyból - ugyancsak 150 utassal - sétahajózásra ment Pancsovára s ez alkalomból Belgrád erődítményét köszöntötte, amit viszonoztak. A beérkezett hírek szerint a gőzhajó március 21-én 73 óra és 6 perc utazás után, Zimonyból ismét visszaérkezett Pestre." [6] 1832-ben 15 utat tett Győr és Pest között, 11-et Pest és Zimony között, 4-et Zimony-Ómoldova között. Utolsó útján, november 22-én Zimonyból elindulva, egy uszályhajót is vontatott felfelé s a gőzhajón és az uszályhajón összesen 1600 mázsa áru volt. Szeles, viharos időben jutott el Paksig, ahol jégzajlás miatt 9 napig állt s csak ezután jutott fel Pestre. Innen vontatmány nélkül indult Győrbe, ahova december 13-án érkezett s ott a Rába egyik öblében telelt. E veszélyes útján nem történt egyéb kára, minthogy elvesztette horgonyát és annak láncát. Ugyanakkor több más hajó és vízimalom a jégzajlásban elsüllyedt, vagy súlyosan megrongálódott [14]. 1831-ban már februárban közlik a magyar újságok az egész évre szóló menetrendet Győr-Pest-Űjmoldova-Báziás között, és felvilágosításokat közölnek az utazáshoz a viteldíjakról, áru- és poggyászszállítási díjakról, majd a következő tájékoztatást adják: „Elindulása mindig kora reggel történend. Minden, a' gőzhajót érdeklő tárgyról, úm. utazás, szállítás s.a.t. iránt rendelkezhetni Győrött Caneider József úrnál, Pesten Malvieux LK úrnál a dorottya-utcában, Zemlinben Lehmann Jakab fiainál, és Bécsben Klee J. úrnál Benvenuti s társai írószobájokban, Schulgasse 750. szám alatt." [15] A „FRANZ I" gőzhajónak ezen 1833. évre szóló menetrend-hirdetményét a 2. sz. képen mutatjuk be (eredetije a Közlekedési Múzeumban van). Ez évben készült el a Társaság második gőzhajója, az „ARGO" [10]. Eddig volt tehát a „FRANZ I" egyedüli gőzhajója a Társaságnak. A „FRANZ I" nevű gőzhajó ez évi kazáncseréjéről a következő újsághír emlékezik meg: „Dunai most készülő két kisebb gőzhajónk egyike még az idén szemünk előtt leend, a' nagyobbra közülük fog alkalmaztatni a már létező iső Ferenc gőzhajónak 50-60 lónyi erejű gőzkatlana, ez pedig helyette egy újabbat 70-80 ló erejűt nyerend, s e miatt függeszti fel utazásait áprilisban valami 20-ad napig s noha eddig f a gőz ingatá, ezennel azonban baranyai kőszent szándéka használni."
