Csillag Miklós - Varró József: „Franz I” a Császári-Királyi Szabadalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság első gőzhajója (A Közlekedési Múzeum Közleményei 3. Budapest, 1968)

A „FRANZ I" nevű gőzhajó megszületésének és további sorsának története

podgyászt vihet magával díjtalanul; minden font után, amennyivel e súlyt túllépi, egy krajcár C, M.-et tartozik fizetni. A hajón étterem áll rendelkezésre." Az alacsony vízállás miatt a hajó nem tudott a Lusthausig feljönni, így az indulás kora reggel Kaiserebersdorfból történt. Az út időtartama Budapestig 15 óra és 22 percet tett ki. A Bécsbe való visszautazás, amit erős, kedvezőtlen szélben kellett megtenni, 5 napig tartott. A napi sajtó alig szentelt figyelmet ennek az eseménynek (el volt foglalva Ferenc József, a későbbi császár keresz­telőjének beható ismertetésével) [6]. Erről az első útról a Bécsben megjelenő „Magyar Kurir" c. lap 1830. IX. 14-i számában szó szerint a következőképp számol be [9] : ,,A' melly Gőz-hajót Béts mellett a' múlt esztendőben egy Anglus mívész útmutatása sze­rint kezdettek építeni, hogy az Béts és Pest között a Dunán fel 's alá járván utasok és portékák vitelére fordíttassék, elkészülvén, Béts alól a' Práter nevü mulató erdőaljáról Sept. 4-dikén reggeli ötödfél órakor indult meg terhelve utasokkal 's a't. 's ezen első útját szerentsésen el­végezte. Pestre ért más nap délutáni 3 órakor, minthogy Posonnál 's másutt is kikötött és mu­latót:. Az egész útját Bétstől Pestig 15 óra alatt végezte el. Onnan ismét vissza indult Béts felé Sept. 8-dikán. Ez a' gőzhajó melly Sept. 8-dikán indult meg Pestről tegnap előtt Bétshez egy mérföld­nyire Ebersdorfhoz öt nap alatt tette meg ezt az utat a' Dunán víz ellenébe, még pedig ezen idő alatt csaknem folyvást ellene fújt a' kemény szél. Sept. 8-dikán Pestről Komáromig jött 12 óra és 55 minuta alatt. Sept. 9-dikén Komáromtól Ásványig 8 óra alatt; 10-dikben Ásványtól Oroszvárig 12 óra 43 minuta alatt; 11-dikben Oroszvártól Posonyig 3 óra 10 minuta alatt; 12-ben Posontól Ebersdorfig 11 óra 44 minuta alatt. Mindössze tehát Pestről Ebersdorfig 48 óra és 32 minuta alatt. - Lefelé 420 mázsa terhet vitt, felfelé hozott 2-300 mázsát. Ez a Gőz-hajó egyedül a' gőzerőmív erejénél fogva a' víz legsebesebb folyásán is erőt vett, és ha meggon­doljuk, hogy Béts és Pest között a' vízen való út hosszát legalább is 40 mértföldre lehet tenni, 's azt is hozzá tudjuk, hogy a hajónak mostani kormányosa még ezen az úton járatlan és tapasz­talatlan; méltán reményelhetjük, hogy ezen gőzhajó feltett tzéljában könnyen boldogulhat." Az [1] és [7] forrásmunkák 1830. szeptember 17-re teszik az első út indulási napját (IX. 4. helyett); ez csak elírás lehet, mivel a fent hivatkozott források, valamint a társaság 1885. évi kiadványa [10] kétségtelenné teszik, hogy ez első útra IX. 4-én indult el. 1830 szeptemberben lépett életbe a szabadalom Ausztriá­ban. A [7] forrásmunka 12. oldalán található adat szerint szeptember 17-én, a [10] forrásmunka 4. oldalán található adat szerint szeptember i-én. Mindkét forrás a Társaság által kiadott történeti visszapillantás. E kétféle időpontot el­dönti a [7] forrásmunka 16. oldalán fotókópiában található, 1831. április 22-Í latin nyelvű szabadalmi okmány, mely a szabadalmat kiterjesztette a Duna és mellék­folyóinak Magyarország és a Társországokra eső szakaszaira; ezen okmányban - többek között - a következő szövegrész olvasható: „Az Első Dunagőzhajózási Társaság, mely 1830. szeptember 17-én kapta meg jóváhagyásunkat. . ." Tehát, a szabadalom kezdő időpontja: 1830. szeptember 17. Rendszeres forgalom megindítására azonban még nem lehetett gondolni, mivel nem voltak kikötőhelyek, berendezett szenelőállomások s legfőképpen megbízható, a nehéz hajózási útvonalat ismerő kormányosok. Az 1830 őszén megtartott néhány út a könnyebben hajózható győr-pesti szakaszra korlátozó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom