Szekeres József: Ganz Ábrahám és a magyar közlekedési technika (A Közlekedési Múzeum Füzetei 3. Budapest, 1968)

III. Kéregöntésű kerékgyártás megkezdése

210, a Mohács—Pécsi vasút 532, a szász Albertvasút 520 kereket rendelt, nem számítva a kisebb tételeket. Ganz megnyugodva ír­hatta Bécsből április végén feleségének —- aki hűségesen kivette a maga részét férje gondjaiból-bajaiból, és segített az üzemveze­tésben : „Más munkát nem kell vállalni, hogy kellő időnk legyen a kerekek öntésére és forgatására." (48). Brünnbe mozdonykere­keket szállított, és az 1856. évben összesen 2972 kerék került ki a budai öntödéből (49). Az 1856-os év utolsó eseménye volt szabadalmának az oszt­rák hatóságok által való újabb megerősítése. A Kereskedelem­ügyi Minisztérium 1856. november 27-én az 1852. évi szabadalmi törvénynek megfelelően Ganz részére kétévi időtartamra szaba­dalmat adott, amely abból állt, hogy „ . . . egy különleges eljárás­sal, bizonyos anyaggal minden vasból készült tárgyat úgy egész felületén, mint bármely tetszés szerinti részén acélkeménységűvé tesz" (50). 1857-ben •— a Pester Lloyd szerint — a Tiszai Vasútat „ . . . kötelezték arra, hogy az összes fék nélküli teherkocsik ke­rekeit, szám szerint 2056 darabot a budai Ganz Ábrahám vas­öntödéjéből szerezze be. így a 123 360 forintot kitevő rendelés összege az országban marad" (51). Ebben az évben öt vasúttársa­ság 4725 kereket rendelt (52). A szászkai bánya- és kohóműbe fektetett pénzét is ez év ele­jén kapta vissza, miután hosszas tárgyalás után, 1856 végén az Osztrák Államvasút Társaság megvásárolta az egész telepet. Ganz valószínűleg 50 000—60 000 forinthoz jutott, tehát csekély kamattal visszanyerte befektetett pénzét (53). Szabadalom jogilag is további eredményeket ért el ebben az évben. 1854-ben az öntött vasúti kerékre vonatkozó szabadalom kérését még elutasították; a következő két évben beadott szaba­dalom iránti kérelme nem közvetlenül a keregöntésű kerékre vonatkozott. 1857-ben a kitűnő gyakorlati eredményekre támasz­kodva, kizárólag keregöntésű vasúti kerekekre kért szabadalmat, és elérte, hogy 1857 júniusában kiváltságos szabadalomlevelet adtak számára, amelynek értelmében az osztrák birodalom terü­letén egyedül neki állt jogában keregöntésű vasúti kerekeket elő­állítani. Ganz életében a kedvező fordulat ily módon 1856-ban követ­kezett be. A felfelé haladó út legfontosabb ténye a keregöntésű kerék feltalálása, és emellett a vevők, a piac megszerzése és biz­tosítása. Az új technikai eljárás hírnevet és sikert rejtett magá­ban, de nem mindennapi képesség kellett a találmány értékesíté­séhez, a hatalmas megrendelések lebonyolításához is. Mai szem­in

Next

/
Oldalképek
Tartalom