Mészáros Vince: Martin Lajos, a repülés magyar úttörője (A Közlekedési Múzeum Füzetei 5., 1976)

II. „Számtalan kísérlet tétetett” 8

nyerje. A röpút, melyet a test leír, ennélfogva olyan hullámvonalat fog képezni, melynél az egymásra következő hullámdombok tetőpontjai fokonként alább szállanak. S már most belátható, hogy a röpút, s vele együtt a repülés is előbb-utóbb véget ér. Ezen eljárás tehát nem fejti meg a röpülés problémáját, mely csak akkor lesz megfejtve, ha olyan géppel rendelkezünk, mely képes tetszés szerint hosszú ideig a levegőben maradni s mely tetszés szerint hosszú röputat képes megtenni anélkül, hogy a föld színét megérintse. Hogy a hiányon segítsenek, a lejtősíkról való lesiklás helyett az ellenkező elvet; a lejtősíkon való csúsztatást felfelé akarják alkalmazni, mely eljárás azon eljáráshoz hasonlít, melyet a fiú követ, ha papírsárkányt szélcsendes időben föl akar ereszteni. A gép a végre motort kap, mely a rendszert horizontális irányban megindítja. Ha ez kellő gyorsasággal történik, a gép szárnyai által felfogott szél az egész rendszert a levegőbe felemeli. Ügy ezen, mint az elébbi eszme elvi szempontból helyes, de gyakorlati kivihetősége nagy akadályokba ütközik. A legnagyobb nehézség mindkettőnél az egyenes állás fenntartása repüléskor. Az eddigi kísérletek valamennyien csak ebben szenvedtek hajótörést, mely már emberi életet is veszélyeztetett. De elvi szempontból mindkét eszme helyes, habár egyelőre alig van kedvező sikerre kilátás. A repdeső szárny elvén épülő repülőgép a harmadik neme e gépeknek. Van kétféle: inga módjára fel és alá járó s egész körben a tengely körül vezetett repdeső szárny. Az inga módjára bizonyos szögtéren belől fel és alá járatott szárny a körben tengely körül vezetett szárnyhoz képest hátrányban van azon munkaveszteségek miatt, melyek minden szárnycsapás kezdetén és végén bekövetkeznek azon okból, hogy a gép motora a szárny tömegében levagy felmenése alatt felgyülemlett eleven erőt minden szárny csapásnál kénytelen lerontani, a mi nyilvánvaló határozott munkaveszteség, mely a körben körülvezetett szárnynál elő nem fordul. Innen magyarázható a balsiker, mely minden szerkezetet ingaszerűen oscilláló szárnyakkal felszerelve állandóan kísér ..." (23). Amíg e nézethez eljutott, a saját kísérleteiben is balsikerekkel terhelt hosszú utat kellett megtennie. Az emberi repülés lehetőségébe, a kérdés megoldhatóságába vetett bizalma azonban soha meg nem ingott. 11