A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete (MATEOSZ) története II. 142

Rábafüzes Heiligenkreuz Kőszeg Marnersdorf Zsira Lutzmannsdorf Sopron Klingenbach Sopron Baumgarten Hegyeshalom Nickelsdorf Horvátjárfalu Kittsee Általában — az első kilépéstől eltekintve — a határátlépés korlátozva nincsen /.../ Be kell jelenteni az első határátlépés pontos osztrák állomását és előrelátható idejét, mert a Zollvormerkschein-t az osztrák vámigazgatóság oda küldi ki. Ehhez kb. 3-4 napra van szükség. A vámokmányoknak az osztrák vámhoz való kiküldetéséről a tag, írásos értesítést kap. Ennek alapján szolgálja ki részére a megjelölt osztrák vámhivatal az okmányt. Az okmányba minden ki- és belépést az osztrák fináncokkal rá kell vezettetni, mert csak így mentesül a tag és a MATEOSZ az esetleges vámfizetés és büntetés alól. Ha Ausztriában a kocsit baleset érné, vagy bármely más okból kifolyólag az több időt — 48 órán felül — töltene a feltétlenül szükségesnél Ausztriában, úgy igazoltatni kell az okot és a tartózkodás helyét (a javítóműhelyt, esetleg biztosítóval) és célszerű az ilyen esetet a biztosítónak telefonon bejelenteni már akkor, amikor a késés előreláthatóvá lesz /.../. olyan esetben, amikor a kocsi teljesen elpusztul, erről a fenti bécsi címet és a MA TEOSZ műszaki osztályát is a pontos helyének és a gépkocsivezető személyzet pontos címének megadásával azonnal értesíteni kell, mert még a teljesen elpusztult kocsi roncsait is, megfelelő igazolás után át kell hozni a határon, különben meg kell fizetni a teljes vámját és annak többszörösét büntetésképpen. 3/ A fuvardíjat el lehet számolni pengőben vagy Schillingben és pedig a Magyar Nemzeti Bank 1936 július 29-én „clg" levelére való hivatkozással /.../" E szabályzattal indult meg a szervezett, nemzetközi teherautó-fuvarozás Magyarországon. A MATEOSZ a primőráru-exportfuvaroknál megkövetelte az áru minősítését, növényvédelmi szempontból. Az árut be kellett mutatni a Növényvédelmi Szakszolgálat kirendeltségén, amelyek a MATEOSZ körzetek nagyobb városaiban működtek. A szakemberek alaposan megvizsgálták a termeivényeket és csak azok a gyümölcsök, zöldségek stb. mehettek külföldre, amelyek az élősdiektől mentesek voltak. Minthogy a szakszolgálatok lelkiismeretes munkát végeztek, a MATEOSZ feliratú gépkocsikat a legritkább esetben nézték meg az osztrák vizsgálóállomásokon, elfogadták magyar kollegáik minősítést. A hazai uradalmak, kisbirtokosok, magánfuvarozók szállítóeszközeinek rakományait azonban minden alkalommal ellenőrizték, olykor akár 1020 órás várakozásra kényszerítve a fuvaroztatókat. Emiatt a nagygazdák, az uradalmak inkább MATEOSZ teherautókkal vitették termeivényeiket az osztrák nagykereskedőkhöz, még akkor is, hajó állapotú gépkocsikkal rendelkeztek. A segélyalap A MÁV-MATEOSZ-MAHAZ nemcsak fuvarokról, infrastruktúráról, hanem jogvédelemről is gondoskodott, továbbá segélyalapot is létre hozott a MATEOSZ tagok számára. Az Igazgatóság elhatározta, hogy a büntetésekből befolyt összegeket külön segélyalapként kezeli. E pénzből az önhibájukon kívül nehéz anyagi körülmények közé kerülteket segítették ki a bajból. A szegedi körzetben már kipróbált, működő segélyalapot tekintették modellnek, ezt terjesztették ki országos érvénnyel. Telekiek kidolgozták a segélyalap szervezéséről és kezeléséről szóló Szabályzatot, amelyet körlevelükben, és a Gépjármű Közlöny 1937 februári számában közreadtak. A hat pontból álló Szabályzat első pontja így szól: „Az Alap neve: A Magyar Teher autó fuvarozók Országos Központi Szövetkezete (MATEOSZ) Tagjainak Segélyalapja. A segélyalap nem önálló jogi személy, vagyonkezelése a MATEOSZ általános könyvelésén belül történik. A vagyon a szövetkezet vagyonát képezi, amelynek felhasználása tekintetében a szabályzat határozmányai irányadók mindaddig, amíg a szövetkezet igazgatósága azokat meg nem változtatja. Az alap felhasználásáról a közgyűlésnekjelentés teendő. 2. Az alap rendeltetése az, hogy az anyagi nehézségek közé került szövetkezeti tagoknak létfenntartásuk veszélyeztetése esetén segélyeket folyósítson. 145