A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Bálint Sándor: A Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete (MATEOSZ) története II. 142

3. Az alap kezelésére bizottság alakítandó amelynek elnöke a MATEOSZ vezérigazgatója, akit akadályoztatása esetén az általa megbízott bármely igazgatósági tag helyettesíthet. Tagjai pedig az igazgatóság által kijelölt végrehajtóbizottság mindenkori fuvarozó tagjai. 4. Az alap vagyonát a kirótt és befolyt pénzbírságok ama része képezi, melyet, a közlekedési kihágási büntető és fegyelmi bizottság kirótt és az igazgatóság a segélyalap javára fordítandónak állapit meg és tényleg be is fizetett. Ez a vagyon a jövőben kirovandó pénzbírságon kívül a gyümölcsöző betétként elhelyezendő alapvagyon kamataival növelhető. 5. Az alap ténylegesen már befolyt vagyonának mindenkor csak 2/3 része erejéig folyósíthatok a segélyek, a vagyon J/3 része, kamatozó betétként kezelendő. 6. Az alap kezelésének, a vagyon elhelyezésének, a segély összegének kérdéseiben határozni a 3. pont alatt említett bizottság teljes hatáskörrel hivatott". A segélyalap létrehozására nagy szükség volt, mert a tagságra nemcsak menetközben leselkedett veszély, hanem megálláskor is. Egyes települések környékén a gyalogosok bajt színlelve megállásra kényszerítették a fuvarozót, s miközben ő a segítségét kínálta fel, néhányan felugráltak platójára és megdézsmálták rakományát. Ugyanezt tették, ha a fuvarozó megállt a fűszeresnél, vagy a trafik mellett gyufáért, cigarettáért, kenyérért. A károsult bejelentette az eseményt a legközelebbi csendőr vagy rendőrőrsön, illetve a legközelebbi MATEOSZ kirendeltségen. A felvett jegyzőkönyvek másolatait eljuttatták a MATEOSZ központba, ahol intézkedtek a biztosító felé. A központba érkezett jegyzőkönyvekből kiderült, hogy az országban hol vannak a veszélyes gócok. 1935-ben és 1936-ban már annyi lopás történt, hogy a biztosító fontolgatta a szállítmánybiztosítás megszüntetését. 1936 december 18-án és 1937 január 8-án megtartott igazgatósági üléseken napirendre tűzték a tapasztaltakat. Kiderült, hogy a veszélyeztetett területeken áthajtó tagok nem ritkán ugyanazok és általában mindig ők a károsultak is. A grémium megállapította, hogy a károsultak nem az elvárható körültekintéssel igyekeztek megelőzni, elhárítani a bajokat, így a könnyelműségüknek köszönhetik rakományuk megdézsmálását. Az esetek valamivel több mint a felénél merült fel annak gyanúja, hogy a sofőr összejátszott a dézsmálókkal. Az Igazgatóság, a becsületesen dolgozók érdekében 9 pontból álló rendeletet adott ki, amelynek 2. pontja kimondja, hogy az a tag, akinek ugyanazon teherautóján ugyanazon évben kétszer is történik lopási kára, a biztosító intézet által „megállapított illetve kifizetett összegnek 50 százalékát általában sajátjából köteles mint franchiset viselni" (3. ábra). A 3. pont szerint: „Az a tag, akinek ugyanazon évben ugyanazon autóján több lopási kár fordul elő, az első két eseten felüli lopási kárnál általában 100 százalékban maga viseli a kártérítési kötelezettséget". A 6. pont bejelenti, hogy „a MATEOSZ végrehajtóbizottsága oly kétségtelen esetekben, amidőn a tag igazolja azt, hogy a lopási kár hibáján kívül állott elő, kérelmére a visszatérítési kötelezettségtől eltekinthet, illetve azt csökkentheti. A biztosító a MATEOSZ végrehajtóbizottságának ezen határozata ellen kifogást nem emelhet." Aki pedig a kárösszeget nem hajlandó rendezni, azt a szövetkezet kizárhatja a közösségből. A rendelet végül bejelenti, hogy a leírtak 1937 március l-jével lépnek életbe. A körzetek vezetői felkeresték a megyei csendőrséget, rendőrséget, tájékoztatták őket a MATEOSZ statisztikai felméréséről és kérték, figyeljék a veszélyes gócokat, telepeket, ugyanakkor felkínálták a MATEOSZ segítségét a dézsmálok fékentartásához. A szigorú rendeletnek köszönhetően csökkent a lopásokból eredő káresetek száma. De akiket valóban megdézsmáltak, azok számíthattak a segélyalap nyújtotta segítségre. A MATEOSZ vonzásában 1937-ben a szállítási igények növekedésével a szövetkezet forgalma növekedett. Minthogy a teherautó-fuvarozás biztos megélhetést kínált, egyre többen kívántak belépni. Akadtak olyan vállalkozójelöltek, akik kérésük nyomatékosítására kiváltották az árufuvarozó engedélyt, teherautót vettek és járművükkel jelentek meg a körzetek vezetőinél tagfelvételi szándékkal. Ám a jelentkezők 146